Magyar Vendéglátók Régiós Szövetsége

Szövetségi hírek 2012

Vissza a 2013-as év eseményeihez

2012.12.29: SZÉP-kártya költés meghosszabbítva májusig

Jó hír a szakmának az év utolsó napjaira: nem ragadnak benn az év végéig fel nem használt, 2011-es kártyafeltöltések. A SZÉP-kártyákra tavaly feltöltött összegek 2012. december 31. helyett 2013. május 31-ig költhetők el.

A Magyar Közlönyben, december 28-i dátummal megjelent rendeletében  a kormány módosította a Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendeletet. Ennek értelmében a kormányzat azoknak a SZÉP-kártya tulajdonosoknak biztosít lehetőséget 2013. turisztikai előszezonjában az elektronikus utalványösszeg beváltására, akik a 2011-ben kibocsátott kártyájukon lévő juttatást az eredeti határidőig, 2012. december végégig nem tudták elkölteni.

A Széchenyi Pihenőkártya - amely 2011 júliusa óta működik a béren kívüli juttatások eszközeként - felhasználásának eredeti szabályozása szerint a kibocsátást követő naptári év december 31-ig nyílt lehetőség a kártya alszámláin rendelkezésre álló összeg felhasználására. Tekintettel azonban az év végén lejáró, és decemberig még fel nem használt elektronikus utalvány, mintegy 145 millió Ft-os nagyságrendjére, a kormány úgy döntött, hogy a SZÉP-kártya kibocsátását követő második naptári év május 31-ig meghosszabbítja a munkavállalók számára az elektronikus utalványok beváltási határidejét. A 2011-ben a munkáltatók által az alkalmazottaik  számára SZÉP-kártyán biztosított összeg így 2012. december 31. helyett 2013. május 31-ig használható fel, a 2012-ben feltöltött összeg pedig 2014. május 31-ig költhető el szálláshely-, vendéglátás-, vagy szabadidő-szolgáltatás igénybevételére.

Az NGM-től kapott szerkesztőségi információnk szerint a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás felhasználási határidejének meghosszabbításával a kormány az előszezoni időszak vendégforgalmának növekedését kívánja ösztönözni.

A szabályozás új elemeként a rendeletmódosítás előírja azt is, hogy amennyiben a munkavállaló a meghosszabbított határidőn belül sem költi el a SZÉP-kártyára feltöltött keretet, a kártyakibocsátó a lejáratot követő 30 napon belül visszautalja a maradványösszeget a  munkáltatónak, aki dönthet annak további felhasználásáról.

turizmus.com

2012.12.20: Farsangi Torkos Csütörtök 2013. január 31-én!

A Magyar Turizmus Zrt. 2013-ban is meghirdeti a népszerű Torkos Csütörtök akciót. A magyar gasztronómiát népszerűsítő akcióra a néphagyománytól eltérően, kivételesen nem a hamvazószerdát követő csütörtökön kerül sor, mivel az épp - az étterembe járás szempontjából szintén népszerű - Valentin (Bálint) napra esik. A Magyar Turizmus Zrt. ezért - a vendéglátóhelyek üzleti érdekeit szem előtt tartva - a gasztronómiai szövetségekkel egyeztetve 2013. január 31-én szervezi meg az akciót Farsangi Torkos Csütörtök néven.
2013-ban a Magyar Turizmus Zrt. és a netpincer.hu-t üzemeltető Viala Kft. korábbi sikeres együttműködésének köszönhetően az akció hivatalos weboldala továbbra is a www.torkoscsütörtök.hu (vagy www.torkoscsutortok.hu) lesz. Ismét ezen a weboldalon zajlik az éttermek regisztrációja, illetve a vendégek itt találják meg az éttermek listáját és asztalt is foglalhatnak majd online módon. 
A csatlakozás feltételei:

  • 50% kedvezmény az étel- és italfogyasztásból, a számla végösszegéből,
  • 2013. január 31-én egész nap, a teljes nyitvatartási időben.
  • Készpénzes és bankkártyás (amennyiben lehetőség van rá az év többi időszakában is) fizetési mód elfogadása.
  • Választási lehetőség a teljes 'a la carte' kínálatból (a Farsangi Torkos Csütörtök hetén és az azt megelőző héten használt 'a la carte' étlap és itallap választékának és árainak teljes körű megtartása),
  • Külön erre az alkalomra készített úgynevezett "Torkos Csütörtök", azaz szűkített menüsorral az akcióban részt venni nem lehet.
  • Adatszolgáltatás kérdőív kitöltésével: A csatlakozó szolgáltató vállalja, hogy az akció hatékonyságmérésének céljából a Magyar Turizmus Zrt. által összeállított elektronikus szakmai kérdőívet kitölti.

A Torkos Csütörtök kedvezmény csak helyben fogyasztásra vonatkozik. (Elvitel esetén az éttermeknek nem kell kedvezményt adniuk, de természetesen pozitív irányba ettől eltérhetnek.) A készpénzes és bankkártyás fizetési módon kívüli egyéb fizetési módok elfogadásáról (Erzsébet-utalvány, SZÉP kártya) az éttermek egyénileg döntenek, utóbbiak elfogadása nem feltétele az akcióhoz való csatlakozásnak.
Azon éttermek jelentkezését, amelyek ellen 2012-ben jogos panasz merült fel, és az ügy nem zárult mindkét fél számára kielégítő módon, a 2013-as évre nem fogadja az MT Zrt.
Regisztráció 2013. január 28-ig.
Az akcióban részt venni kívánó éttermek, illetve vendéglátóhelyek 2013. január 28-án 16 óráig jelentkezhetnek a www.torkoscsütörtök.hu honlapon található regisztrációs űrlap kitöltésével.


Érdemes csatlakozni, hiszen.

  • Évről évre 150-200 ezer vendég torkoskodik ezen a napon a csatlakozó éttermekben,
  • Minden 100 étteremből 70 jóval kedvezőbb, további 25 kedvezőbb vendégforgalomról adott számot 2012-ben, mint ahogy ez egy átlagos februári napon várható.
  • A realizált bevételek tekintetében - a nyújtott kedvezmények ellenére is - pozitívan nyilatkoztak: az éttermek 40,2%-a számára a bevételek jóval kedvezőbben, további 47,0%-a számára kedvezőbben alakultak ezen a napon 2012-ben.
  • A válaszadók 89,7%-a megfelelőnek találta a Magyar Turizmus Zrt. által végzett promóciós tevékenységet.
  • Az akció hivatalos weboldalán, a www.torkoscsütörtök.hu-n folyamatosan frissül az éttermek listája, amely a látogatók számára kereshető és listázható, valamint az akciót megelőző két hétben online asztalfoglalásra is van mód.
  • Az MT Zrt. a Farsangi Torkos Csütörtököt és az akció hivatalos, www.torkoscsütörtök.hu honlapját különböző médiafelületein népszerűsíti.

A Magyar Turizmus Zrt. 2013-ban is együttműködést tervez a METRO Kereskedelmi Kft.-vel, amelynek eredményeképpen a csatlakozó vendéglátóhelyek kedvezményben részesülhetnek a METRO áruházakban. A kedvezmény igénybevételének feltételeiről a "Beszállítói kedvezmények" menüpontban olvashatnak hamarosan.
A Magyar Turizmus Zrt. az akció sikere érdekében további nagykereskedések és éttermi beszállítók részére is felhívást tett közzé, hogy a kampányhoz kapcsolódó vendéglátóhelyek kedvezményekben részesülhessenek a Farsangi Torkos Csütörtököt megelőző napokban. A csatlakozó nagykereskedelmi partnerekről és a kedvezmények mértékéről szintén a "Beszállítói kedvezmények" menüpont alatt tájékozódhatnak majd.
Bízunk benne, hogy Önöket is a csatlakozók között üdvözölhetjük és a Farsangi Torkos Csütörtök akció az Önök számára is sok visszatérő vendéget eredményez majd.
Kérjük, hogy csatlakozási szándéka esetén mihamarabb regisztrálja éttermét! Amennyiben kérdése van, készséggel állunk rendelkezésére az etterem@torkoscsutortok.hu email címen.
Idén se hagyja ki ezt a lehetőséget, várjuk jelentkezését!
Magyar Turizmus Zrt.

2012.12.18: GKRTE hírek

A Magyar Vendéglátók Régiós Szövetsége rendszeresen részt vesz a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE) rendezvényein. A napokban az egyesület honlapján megjelent a 2012. december 12-én Mogyoródon, a Csíkvölgyi Pipa Csárdában megtartott dr. Ketter László hagyományőrző gasztronómiai versenyről készített sajtótájékoztató anyaga. Mint arról itt is hírt adtunk, a rendezvényen a szövetség részéről Gombás András és fia, ifj. Gombás András volt jelen.
A sajtótájékoztató képekkel illusztrált anyaga a GKRTE honlapján olvasható (nagy terjedelme miatt itt nem közöljük).

2012.12.17: Húsvétra mindenki pénztárgépet kap

Közzétette a nemzetgazdasági tárca a bolti pénztárgépek adóhivatalhoz kötéséről szóló rendelettervezetet. A jogszabály - amely társadalmi vitájára két munkanapot hagyott az NGM - lényegében az összes magyar pénztárgép cseréjét előírná. Ez gépenként 70-100 ezer forintos költséget jelenthet a cégeknek, kérdés, hogy az állam mennyivel támogatja majd a cseréket.

A parlament nemrég elfogadta azt a salátatörvényt, ami megágyaz annak az első Matolcsy-csomagban bejelentett eljárásnak, miszerint 2013-tól az ország összes pénztárgépe állandó kapcsolattal csatlakozik majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe. Az ennek megvalósításáról szóló rendelet tervezete (zip-fájl) pénteken került föl a kormany.hu-ra, és hétfőig, vagyis két munkanapig lehet véleményezni.

A rendelettervezetből kiderül, hogy az eddig mondottal ellentétben nem lehet a már meglévő pénztárgépeket egyszerűen egy kábellel összekötni a NAV-val. A tervezet előírásai nagyon szigorúan szabályozzák, hogy mit kell tudnia egy új, felokosított, legkésőbb március végéig üzembe helyezett pénztárgépnek.

A legfontosabb, hogy rendelkeznie kell egy olyan "fekete dobozzal", ami folyamatosan rögzíti a beütött tételeket, amiket utána vissza is lehet keresni benne. A másik fontos módosítás, hogy a pénztárgépekbe SIM-kártyát kell beépíteni, ami folyamatos mobilkapcsolatot teremt az adóhatósággal.

 

Folyamatos kapcsolat

A tervezet szerint a pénzárgépek harminc percenként jeleznek majd a NAV-nak, hogy ezzel fenntartsák a folyamatos adatkapcsolatot. Az adóhatóságnak fontosabb azonban, hogy az új adattárolóval és a GSM-kapcsolattal bármikor bármilyen számlára mobilkapcsolaton keresztül kérdezhet rá.

Az országban körülbelül négyszázezer pénztárgép van, ezeknek nagyjából háromnegyedét, nyolcvan százalékát kell majd lecserélni a rendelet miatt, a maradékba pedig új alkatrészeket kell majd beépíteni. Ez a nagyjából százezer gép ugyanis már olyan újabb típusú, amiben megvannak a hardveres feltételek például az adatok rögzítéséhez és tárolásához, de akár a kapcsolat létrehozásához is.

 

Idén ne várjunk sokat
Az NGM tervei szerint 2013 április elsejéig minden pénztárgépet át kell állítani. Egyelőre kérdés, hogy ez a menetrend tartható-e. Az ügyet közelről ismerő forrásaink szerint valószínűtlen, hogy ezt ekkora tételben meg lehetne csinálni. Úgy tudjuk, nem hivatalosan sem Brüsszelben, sem Magyarországon sem várnak még érdemi pluszbevételt erre az évre a pénztárgépek bekötéséből.

Az is elgondolkodtató, hogy Bulgáriában sem ment zökkenőmentesen az átállás (amikor Matolcsy bejelentette ezt a reményei szerint jelentős adóbevétel-növelő hatású intézkedést, akkor a bolgár példa sikerére hivatkozott). A hvg.hu egy korábbi cikke szerint a bolgár kormány meg sem próbálta egy lépésben bevezetni az új rendszert: a többlépcsős megvalósítás az előkészítés időszakával együtt egy évig és három hónapig tartott, ennyi idő alatt nagyjából háromszázezer gépet csatlakoztattak a rendszerbe. Nálunk az októberi bejelentés és az áprilisi bevezetés között csak félév telne el, de mivel a rendelet még nem is hatályos, és szombaton lényegében ünnepelni megy az ország, valójában csak három érdemi hónap lesz az átállásra.

 

Nem várnak bevételt

A tervezethez csatolt hatásvizsgálat szerint a cserére 17 milliárd forintot fordít a kormány, miközben már az első évben 97,5 milliárd forintot szeretnének pluszban beszedni belőle. A NAV-hoz kötéssel így 80,5 milliárd forinttal több lenne a 2013-as költségvetésben.

Ez alig kevesebb az eredetileg tervezettnél, ugyanis az első Matolcsy-csomagban még 95 milliárd forintos bevétellel számolt a kormány. A tervezett kiadások miatt valószínű, hogy a NAV támogatja majd a pénztárgépek cseréjét, erre utal a hatásvizsgálatban szereplő 17 milliárdos tétel is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ez azért is fontos lenne, mert enélkül semmiképpen sem lehetne időre lecserélni az összes gépet.

 

Teher a vállalkozásoknak

A rendelet nem ír arról, hogy az állam mennyivel járul majd hozzá a cseréhez. De ha a 17 milliárdos költséget elosztjuk a négyszázezer pénztárgéppel, akkor látható, hogy ekkora keret mellett alig több mint negyvenezer forint juthat majd egy pénztárgépre. Vámos szerint azonban egy ilyen gép ára hetven- és százezer forint körül lehet majd. Ez az állam érdemi támogatása nélkül jelentős terhet ró majd a vállalkozásokra.

Vámos szerint egyébként jó irány a pénztárgépek bekötése, hiszen azokat a vállalkozásokat, akik rendesen számláztak és fizettek áfát, eddig is zavarta, hogy vannak, akik ezt nem teszik meg. A kulcskérdés azonban, hogy sikerül-e áprilisban elindítani a rendszert, és mekkora terhet jelent annak bevezetése a cégeknek. "A tervezethez természetesek az OKSZ-nek is lesznek javaslatai" - mondta kérdésünkre Vámos, de azokról nem mondott el többet.

index.hu

2012.12.07: Pályázati lehetőség

A Brüsszel Center jóvoltából egy hamarosan megnyíló pályázati lehetőségről tudunk beszámolni. Akit érdekel ez a lehetőség, az a Brüsszel Centerrel kell hogy felvegye a kapcsolatot.

 

Régi pályázat, új könnyített feltételekkel!

Akár 5-150 millió forint támogatás 50 % előleggel!

...és végre a kereskedő cégek is indulhatnak!

Nyitás mindjárt, december 15.-én!

2012-2013 "bomba" pályázata - 40% támogatás!

Kérje itt vállalkozása ingyenes szakmai minősítését!

A támogatás célja:

A pályázati kiírás célja mikro,kis-és középvállalkozások különféle belső fejlesztése (pl. eszközvásárlás, ingatlan és infrastruktúra-beruházás, marketing)

A legfontosabb információk :

  • GYORSÍTOTT ELJÁRÁS!
  • gép,-eszközvásárlás/informatika/telephelyfejlesztés is, most együtt lehetséges
  • támogatás összege: 5.000.000 Ft - 150.000.000 Ft
  • 50 % előleg igényelhető
  • kereskedelmi tevékenységet folytatók is pályázhatnak végre!
  • két lezárt teljes, üzleti év szükséges
  • mimimum 1 fő statisztikai létszám az elmúlt évben
  • nincs felesleges plusz bevállalás a pályázat sikerességéhez
  • nem kell kötelezően munkahelyet teremteni
  • Budapest , és Pest megye nem támogatható!

2012.12.06: Budapest kontra vidék

Klikk a nagyobb képhez! Klikk a nagyobb képhez!

A Vendég & Hotel 2012.10. számában két tagunk, Barabás Zoltán és Krivács András részvételével lezajlott beszélgetésről olvashatunk arról, hogy a vendéglátásban Budapest és a vidék hogyan viszonyul egymáshoz. A cikk a képre kattintva olvasható.

 

2012.11.20: Megalakult a Nemzeti Egység Klaszter

A Hotelinfo Kft., aMagyarországi Tanyákon Élők Egyesülete, Kunszentmiklós Város Önkormányzata, az Étrend, Magyar Konyhafőnökök Egyesülete, a Magyar Grillszövetség, a Rendek Ökocentrum Kft. és a Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület részvételével új klaszter kezdte meg működését.

A Nemzeti Egység Klasztert (NEK) alapítói szeretnék, ha minden vendéglátóiparban tevékenykedő, vagy ahhoz kapcsolódó kolléga, szakmai szervezet, vállalkozás bezárná a múltat, tenne annak végére egy pontot, és a mai naptól egy új időszámítás kezdődne. Ez egy kezdeményezés, amolyan láncreakció elindítását szolgálja, ugyanakkor az elmúlt hónapok szorgos munkája gyümölcseként, számos szervezet együttműködésére támaszkodva, már el tud indulni a szakmai fejlődés irányába.

Szeretnék elérni, hogy a szakma résztvevői a legkisebbektől, a legnagyobbakig, elkezdjenek visszatérni a szakmai életbe, újra hitet kapjanak, és részesei, kidolgozói legyenek a változásnak. A klaszter felépítésének hangsúlyát éppen erre helyezik. Nem kérik, hogy lépjenek be bármelyik szervezetbe, azt sem kérik, hogy fizessenek tagdíjat, azt akarják elérni, hogy aki érez magában ambíciót, és némi szellemi tőkét, akkor az segítse a változás kidolgozását, mégpedig azzal, hogy ennek a teljesen új szemléletű, rendszerként felépülő klaszternek a tagjává válik, és az általa választott munkacsoportban segít, minimálisan szellemi erejével, véleményével egy-egy adott kérdésben.

"Hisszük és valljuk, hogy a szakma bizonyos "eldugott rétegeihez tartozók", sokszor tisztábban látnak, mint a "rivaldafényben fürdőzők". Maga a rendszert is ekként építettük fel, igénybe véve a mai kor kommunikációs eszközeit, így biztosítva a vidéken élők bekapcsolását is, hogy azoknak ne kelljen fél napot utazni, elvéve a szabadidejüket, vagy költve a nehezen megkeresett pénzüket utazásra." - fogalmaz az újonnan alapított klaszter közleménye

Az alapítók nem egy új szakmai szervezetet, hanem egy összefogáson, együttműködésen alapuló, célkitűzésekkel bíró, valóban tenni, lobbizni akaró platformot hoztak létre.

A Nemzeti Egység Klaszter együtt kíván dolgozni bármely szakmai szervezettel, aki Magyarországon működik, jelen van. De mindazt szigorúan a szakmai kérdések mentén, és saját feltételei szerint kívánja tenni, mely munka, a szakmaiságon kívül, minden mást nélkülöz.

turizmusonline.hu

Cafeteria - Egyharmados esés két év alatt, aztán a szakadék

Régen sokkal jobb volt, most elfogadható, a jövőben pedig  sokkal rosszabb lehet a cafeteria forgalom a balatoni szálláshelyeken, és ugyanez a kép rajzolódik ki az országos adatokból is.

A közvetítőkön keresztül értékesített magánszálláshelyeken sajnos bejött a papírforma, amit az SZÉP-kártya szabályai alapján eleve sejteni lehetett, derül ki a badacsonyi kistérségben dolgozó Sall Csaba utazási iroda vezető tapasztalataiból. A szakember évtizedek óta több száz házat, apartmant közvetít közvetlenül a vendégek részére. Mivel rendelkezik belföldi utazásszervezői jogosultsággal, kollégáinak többségével ellentétben elfogadhatja a SZÉP-kártyát is, de a szabályok szerint csak a szállászsebhez fér hozzá.

Az első nyolchónapos adatai szerint az üdülési csekkes forgalom az idén a SZÉP kártyás forgalommal együtt számítva, mint egy 40 százalékkal volt kisebb, mint a tavalyi hasonló időszakban az üdülési csekkből. A jelentős csökkenés úgy következett be, hogy közben a vendégéjszakák száma csak öt százalékkal maradt el a tavalyitól. Mintegy kétszáz olyan család volt, akik eleve nem is tudták használni a kártyájukat a szállásdíj kifizetésére, mert a pénzük a vendéglátás "zsebben" volt, amiről az iroda nem emelhetett le, miközben a szálláshelyek közvetlenül hozzáférnének.

A Balatontouristnál ezzel szemben javulást tapasztaltak a cafeteriás forgalomban a tavalyihoz képest. Az idei üdülési csekkes és SZÉP kártyás forgalom együttesen 6,5 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első nyolc hónapjában - tudtuk meg Székely Ferenc vezérigazgatóhelyettestől. Igaz, az örömük nem felhőtlen, mivel az idei beváltás így is csak háromnegyede volt a 2010-es üdülési forgalomnak.

A Központi Statisztikai Hivatal a hónap elején adta közre a kereskedelmi szálláshelyek első 8 havi forgalmi adatait. Eszerint üdülési csekkel 2,7 milliárd, SZÉP kártyával 6 milliárd, tehát összesen 8,7 milliárd forint értékben fizettek a vendégek a szálláshelyeken. Az összehasonlítás kedvéért megkértük a tavalyi és tavalyelőtti hasonló időszak előzetes adatait is. Mint ebből kiderült, 2010. január-augusztusban 13,2 milliárd forint értékben, 2011 azonos időszakában pedig 10 milliárd forint értékben váltottak be üdülési csekket a kereskedelmi szálláshelyeken. A fentiek szerint az idei üdülési csekk és SZÉP kártya beváltás együttes összege még a tavalyinál is 13 százalékkal kevesebb, a két évvel ezelőttitől pedig több mint egyharmaddal, 35,1 százalékkal marad el.

Székely Ferenc elmondta, még akkor is nagyon örülnének, ha legalább az idei szinten számíthatnának hosszú távon a cafeteriás vendégekre. Szerinte félő, hogy a Matolcsy György egyik megszorító csomagjában bejelentett cafeteriás járulék növelés visszaszoríthatja az ilyen forgalmat a jövőben. Hiába jut a dolgozó még az emelt járulék esetén is kicsit magasabb nettó összeghez, ez a nyereség már nem elég a negatívumok ellensúlyozására. Hisz, ha ugyanazt a dolgozó bérként, jutalomként kapja, akkor beszámít a nyugdíjba, táppénzbe, és nem utolsó sorban szabadabban tudja felhasználni, akár cipőt, ruhát is vehet belőle, villanyszámlát, fűtést is fizethet. Ez pedig sokaknál már megfontolandó alternatíva, vélte a vezérigazgatóhelyettes. Mivel eddig a cég bevételeinek 15-16 százaléka származott a cafeteria elemekből, érzékenyen érintheti a forgalmukat egy ilyen változás.

Sall Csaba is attól tart, hogy a tervezett járulékemelés sok embert kizár majd a nyaralásból, emiatt akár 10-15 százalékos forgalomcsökkenés következhet be a belföldi vendégkörükben.

turizmusonline.hu

2012.10.17:Húzóágazat!? Szavak helyett cselekvést!

Olvasói levelet juttatott el szerkesztőségünkbe Károvits Tamás szakértő, Pro Turizmo díjazott, a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi és Turisztikai bizottságának tagja, MVI elnökségi tag, a MATUR budapesti elnökéségnek volt tagja. A levelet az alábbiakban közöljük:

"Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága előtt kijelentette: húzóágazat lesz a turizmus. Az elmúlt 22 év folyamán minden vezetőnk ezt mondta. Ezzel szemben lássuk a valóságot:

Kormányváltáskor miniszter úrnak levelet írtam szakmánk elhúzódó problémáiról. Felvetett kérdéseimre sem ő, sem főosztályvezetője érdemi választ nem adott.

Nagyon örülünk, hogy a turizmus törvény - 22 évi várakozás után - végre elkészül, a koncepcióval együtt, bár ezeket nem most kellett kitalálni. Stratégia, marketing rengeteg készült eddig a végrehajtás hiányának felelősségrevonása nélkül. Koncepciót csak a megfelelő elemzések és szakemberekkel való konzultáció után lehetett volna készíteni most is. Ezzel szemben minap a VIII. Országos TDM konferencián elhangzott: "Az új koncepció/tervezet készítése a szakma bevonása nélkül történik." Húsz év alatt nem jutottunk sehová. A vendégszám a fejlesztések ellenére csökkent. A régiós turizmus irányítás nem megoldott, ahogy az országos sem.

Ezen sem lepődhetünk meg hiszen látható, hogy a szakértelem már 22 éve útban van. A fent említett bizottságban egyetlen szakirányú végzettségű ember van az elnököt is beleértve. Szakmai tanácsadóit nem ismerjük, mert nevüket eddig egyetlen döntéshez sem adták. 

Szeretnék emlékeztetni egy 2012. január 3-án megjelent cikkemre, ahol azt írom: "a bizonyított szakértelem ellenére sem vált még a gödöllői regionális egyesület /GKRTE/ az irányítás által regisztrált turisztikai desztináció menedzsment szervezetté." Azóta sem, bár 1996 óta működik. Ilyen gyors és a hazai vállalkozót támogató jelenlegi bürokráciánk.

Kvázi kamarák, érdekképviseletek, ágazati párbeszéd nem működik, kvázi vezetőkkel, akik sosem konfrontálódnak, nem kifogásolják a valódi jogosultságaik hiányát. Így minden kormánynak megfelelnek. A jelenlegi és az előző kormányban is érdekképviseleti vezető lehetett és lehet egyben kormányhivatalnok is. Ezért nincs kétkamarás országgyűlésünk sem. Eredményeképp a hazai polgár, vállalkozó jogfosztottan végképp magára maradt.

Emlékeztetni szeretnék a 2010-ben még működő MATUR budapesti tagozatának 12 pontjára, amely adóinkból fenntartott irányításunk részéről - a demokráciánkban megszokott módon - válasz nélkül maradt, ahogy az előző kormányok idején is. 

Az eddigieken túl ebből az alábbi négy pontra szeretném felhívni a figyelmet:

  • A turizmust érintő kérdésekben ne döntsenek előzetes szakmai egyeztetés nélkül
  • Turisztikai országmarketingünk az ország valódi identitását, a magyar örökség értékeit és karakterét tükrözze
  • Szülessen meg belátható időn belül hazai vendéglátó stratégia és az ehhez kapcsolódó program.
  • Csökkenjen és tartósan 10% értéken maradjon a turizmus és a vendéglátás áfája!

Aktuális?

Apropó vendéglátás. Az irányításunk által preferált egészségturizmusnak hússzor nagyobb bevételt kell produkálni, hogy elérje a vendéglátás bevételeit. Megfeledkezve a valódi országvonzerőre és a mezőgazdaságra kifejtett kiemelkedő hatásáról is. A megváltó gyarmatosító beruházót - hasonló béreivel - adóinkból támogató gazdaságpolitikánk 22 éve nem oldja meg a vendéglátás irányítását, sratégiáról nem is beszélve. 1995-ben vetettük fel először, hogy jogkövető magatartással ebben az adórendszerben nem tud létezni bevételeiből a hazai kkv.

Az elmúlt 10 évben 1,5 millió vendégéjszakát vesztettünk, szállodai áraink szinte a legutolsók az EU-ban, bevételről, jövedelmezőségünkről nem is beszélve. Tovább nem is folytatom.

>>Ki-ki abban legyen foglalatos, amit az ő ideje hoz magával, t.i. az ifjak fegyverben, vének a tanácsban<< - mondta annak idején Szent István királyunk. Kijelentése ma is érvényes."

Károvits Tamás,

szakértő 

forrás: turizmusonline

2012.10.10: A vendéglátás helyzetét tekintette át a szakbizottság

Október 9-i ülésén az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága áttekintette a vendéglátás helyzetét, s bár az összkép még mindig nem rózsás, azért az elmondható, hogy több előre mutató intézkedés is történt az elmúlt időszakban. Az "örökzöld" problémák viszont továbbra is égetőek. A vendéglátás súlyát, s a vele szembeni pozitív kormányzati szándékot mutatja, hogy az ágazat régóta várt, legújabban 2013 első negyedévére prognosztizált törvényének címében is nevesítették.


Mindenképpen pozitív, hogy augusztus végéig 716 ezer SZÉP-kártya felhasználó a feltöltött 52 milliárd forintból 25,8 milliárdot már elköltött. 50 százalék feletti összeget fordítottak vendéglátásra, ám ez kevésbé volt a tuirzmushoz köthető, beleértendő a napközbeni étkezés is. Rossz hír viszont, hogy jövőre az Erzsébet utalvány kizárólag szociális célokat szolgál majd.
Elhangzott: elmozdulni látszanak a holtpontról a tárgyalások az Artisjus-szal, mely nyitottnak mutatkozik arra, hogy egyrészt 2013-tól ne érvényesítsenek áremelést, másrészt, hogy ne kapacitás, hanem forgalom alapján számolják ki a vendéglátóhelyekre a díjat. A foglalkoztatásban pedig könnyebbséget oz jövőre, hogy jelentős járulékkönnyítés vonatkozik majd a 25 évnél fiatalabb és az 55 évnél idősebb munkaerőre.
Lenner Áron Márk, az NGM helyettes államtitkára azt is elmondta, hogy 2 hónapja dolgoznak egy átfogó csomagon annak érdekében, hogy megszüntessék a vendéglátóhelyek hatósági ellenőrzéseivel kapcsolatos anomáliákat.
A merzőgazdaság és a vendéglátás kapcsolata több aspektusban is téma volt. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke hangsúlyozta: a továbblépéshez fontos lenne, hogy állandó jó minőségű alapanyagokhoz juthassanak kedvező áron.
A szakma továbbra sem győzi hangsúlyozni az áfacsökkentés szükségességét, ám ezt az NGM  továbbra sem látja reálisan megvalósíthatónak.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke kiemelte: az eltelt egy év tapasztalatait fontos lenne elemezni. Az étkezést is kínáló vendéglátóhelyeken pozitív a vendégek visszajelzése, ám az továbbra is életszerűtlen, hogy újonnan nem lehet szálláshelyen szivarszobát létesíteni.
Újra és újra előkerül az ésszerűtlen szabályozások felülvizsgálata, hogy ne lehessen például azért bezáratni egy üzletet 6 hétre, mert felbontott italt tart a raktárban, ne adj' Isten ugyanabból a fajtából kettőt is - mutat rá Kovács László. Niklai Ákos pedig kiemelte, nehézséget jelent az is, hogy az ágazat nem jut hitelhez, holott a szezonalitás miatt a beruházási hiteleken túl működési hitelre is sok üzletnek szüksége van időnként. Szintén visszatérő megoldandó témaként kerül elő rendszeresen a szakmai oktatás ügye is.
A még megoldásra váró ügyekben remélhetőleg eredményt hoz majd a hamarosan elkészülő Vendéglátóipari Stratégia, a 10-15 oldalas dokumentumon gyakorlatilag már az utolsó simításokat végzik.

turizmus.com

2012.10.05: Kormányszóvivői tájékoztató

A mai napon 9 órakor kezdődő kormányszóvivői tékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatót tartott. A vendéglátást is érintően két intézkedést tudunk kiemelni:

  • Online kapcsolatot alakítanak ki az összes pénztárgép és az adóhivatal között, így csökken a kereskedők eltitkolt jövedelme. Az intézkedésből plusz 95 milliárd áfát vár a kormány a kereskedelemből 2013-ra. Arra a kérdésre, hogy ezen intézkedés végrehajtásához szükséges, valószínűleg nem kis anyagi forrásokat (pénztárgépek átállítása, fejlesztése vagy cseréje és az állandó online kapcsolat költsége) ki fogja előteremteni, a miniszter azt a választ adta, hogy a konkrét végrehajtás mikéntjét még ezután dolgozza ki a kormány a NAV-val karöltve, most az elvi döntés született csak meg.
  • A sertéságazatban is jön a fordított áfa. Ez 10 milliárddal javítja a költségvetés egyenlegét.

2012.10.04: 25 éves a Szintézis Zrt.

Klikk a nagyobb képhez!

A Szintézis Informatikai Zrt. idén ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. Az informatikai megoldásokat nyújtó cég a vendéglátáshoz is kapcsolódik, éttermi rendszere által. A Trade Magazin cikkét a képre kattintva olvashatja.

 

2012.09.27: 2012.12.12: dr. Ketter László hagyományőrző gasztronómiai verseny

Idén tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre 2012.december 12.-én Mogyoródon a GKRTE szervezésében a dr. Ketter László hagyományőrző gasztronómiai verseny.
Részletes program és versenyfelhívás:

Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület és a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi-, Vendéglátóipari- és Idegenforgalmi Kara által védnökölt dr. Ketter László évadzáró, hagyományőrző gasztronómiai versenyt és szakmai programot tizenegyedik alkalommal 2012. december 12-én (szerdán) 9.00 órakor Mogyoródon a Csíkvölgyi Pipa Csárdában szervezik meg.

Benke László olimpiai bajnok mesterszakácsnak és Pataki János úrnak, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete elnökének szakmai irányításával működő zsűri a hazánkban élő nemzetiségekre jellemző ételsorok - leves, főétel, desszert - minősítését, értékelését, az "Első Magyar Fehérasztal Lovagrend" vándordíjának, illetve a verseny támogatói által felajánlott díjak odaítélését végzi.

A gasztronómiai verseny fődíja 2 db 4-4 főre szóló, Görögországban a Makrygialos üdülőhelyen igénybe vehető szálláshely, melyet a székesfehérvári székhelyű Andromeda Travel Utazási Iroda ajánlott fel. A díjakat a szakmai zsűri értékelését követően a verseny támogatói adják át a díjazottaknak.

A Budapesti Gazdasági Főiskola és a GKRTE vezetése civil szervezetek, önkormányzatok, intézmények képviselőinek és az éttermek, vendéglők, illetve szállodák szakembereinek jelentkezését legkésőbb 2012. október 31-ig várják a GKRTE 2100 Gödöllő, Patak tér 7. szám alatti posta címén, vagy a 28/419-231-es fax számán, illetve az egyesület gkrte@vnet.hu e-mail címén. Kérjük, hogy a versenyre jelentkezők a jelentkezési szándékuk közlésével egyidejűleg csatolják az általuk készítendő ételek megnevezését és az ételsor elkészítésének rövid leírását, receptúráját. A gasztronómiai versenyt követően a résztvevők pontos megnevezése, a versenyben elért helyezése és az általuk elkészített ételkülönlegességek bemutatása a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület című honlapjának szakmai oldalán is elérhető lesz.

Amennyiben a Budapesti Gazdasági Főiskola és a GKRTE évadzáró gasztronómiai versenyén nem versenyzőként, hanem a rendezvény támogatóiként kívánnak közreműködni, abban az esetben - a verseny díjazottai részére felajánlandó díj megnevezésének és értékének megjelölésével - ezen szándékukat a verseny szervezőivel a fentiekben megjelölt posta, fax, vagy e-mail címen közölni szíveskedjenek.
A verseny támogatói az elmúlt évben nagyon értékes díjakat ajánlottak fel, melyekért az egyesület vezetése ezúton is köszönetet mond !
Bízunk abban, hogy szponzoraink, támogatóink ebben az évben is fontosnak tartják a gasztronómiai hagyományaink megőrzését és a színvonalas vendéglátás előtérbe helyezését célzó regionális versenyen résztvevők színvonalas szakmai tevékenységének elismerését.

Dr. Ketter László hagyományőrző gasztronómiai verseny forgatókönyve
8.30
A versenyzők a helyszínen - Mogyoródon, Dózsa György út 2. szám alatt lévő Csíkvölgyi Pipa Csárda konyhájában - a befejező konyhai műveleteket követően tálalják a verseny kiírás alapját képező, hazánkban élő nemzetiségekre jellemző ételsorokat. A résztvevő csapatok vezetői, illetve képviselői egy adag levest, főételt és desszertet tálalnak fel a szakmai zsűri elé, a további 9 adag étel a svédasztalra a vendégek elé kerül kóstolás céljából.
10.00
A zsűri az előzetesen kisorsolt sorrendben kezdi meg az ételsorok minősítését, majd pedig az általa felállított rangsornak megfelelően ítéli oda az "Első Magyar Fehérasztal Lovagrend" vándordíját, illetve a verseny támogatói által felajánlott díjakat.
13.00
A GKRTE tagjai és meghívott vendégei - a gasztronómiai versennyel egyidejűleg zajló szakmai konferencia befejezését követően - a svédasztalra feltálalt ételek kóstolója során ízlelhetik meg és értékelhetik a szakértő zsűri által korábban már minősített különleges ételsorokat. Az eredményhirdetést megelőzően, illetve a kóstolást követően kerül sor a GKRTE tagjainak és meghívott vendégeinek részvételével a közönség díj odaítélésére.

 

A zsűri elnöke:
Benke László
olimpiai bajnok mesterszakács

A zsűri elnök helyettese:
Pataki János a Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnöke, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Cukrász Mester
Bizottságának elnöke

A zsűri tagjai:
Sándor Dénes
a Budapesti Gazdasági Főiskola docense
Szabó Pál
a gasztronómia nagykövete
Gombás András
a budapesti Gombás Étterem tulajdonosa,
a Magyar Vendéglátók Régiós Szövetségének alapítója

Bobák József
a Jászsági Vendéglátók Egyesületének elnöke
Károvits Tamás
gasztronómiai szakértő

A zsűri titkára:
Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója

14.00
Eredmény hirdetés

14.45
A szakértő zsűri által minősített ételkülönlegességek előállítóinak, szolgáltatóinak az elismerő oklevelek átadása.

A verseny győztese az "Első Magyar Fehérasztal Lovagrend" vándordíját nyeri el. A kiváló minősítést elnyert versenyzők oklevél elismerésben részesülnek. A legkiválóbb versenyzők a székesfehérvári székhelyű Androméda Travel Kft. által 2 db 4 fő részére felajánlott görögországi Makrygialos üdülőhelyen, stúdiós elhelyezéssel igénybe vehető szálláshelyet szerezhetik meg.
A versenyzők díjazása céljából felajánlott további ajándéktárgyakat - a szakmai zsűri és a közönség döntésének figyelembevételével - a felajánló cégek képviselői adják át a díjazottaknak.
A gasztronómiai hagyományőrzést és a színvonalas vendéglátás előtérbe helyezését célzó regionális gasztronómiai versenyen való közreműködését előre is köszönjük !

További információ:
Bárd István
GKRTE ügyvezető elnöke
2100 Gödöllő, Patak tér 7.
Telefon: 06 28/419-213
E-mail: gkrte@vnet.hu
Honlap: http://www.gkrte.hu/

2012.09.20: Negyedik éve csökken a vendéglátóhelyek száma

Negyedik éve csökken a vendéglátóhelyek száma, ha csak kis mértékben is. Összesen 34 393 vendéglátóipari üzlet működik Magyarországon, a Nielsen piackutató vállalat új cenzusa szerint; 1 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi 34 855. Ezen belül a piackutatók személyesen mérték fel a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban mind a 20 221 helyet, ahol ételt, italt szolgálnak ki.

Hazánkban a teljes vendéglátóipari hálózat több mint egynegyedét, 27 százalékát teszi ki a 9 191 étkezőhely, amely magában foglalja az éttermet, vendéglőt, kávéházat és cukrászdát. Ott a forgalom nagy része étkezésből származik, és sok alkoholmentes szomjoltót fogyasztanak a vendégek, derül ki a felmérésből.

Sörözők, borozók és pubok alkotják az italhely csatornát; összesen 4 745 egysége szélesebb választékot vonultat fel, és színvonalasabb kiszolgálást nyújt, mint a volumenhely.

Kisebb jelentőségű a szálláshely szegmens, amelybe beletartozik a szálláshelyeken található minden értékesítési pont, presszótól az éttermen át a bárig. A teljes bolthálózat 7 százaléka sorolható ide, összesen 2 373 egység. Itt legalacsonyabb a csökkenés mértéke, a legutóbbi öt év során.

Legkisebb, 5 százalékos szegmens a szabadidős és szórakozóhelyeké. Diszkó, biliárd terem, night club, kaszinó, valamint sportlétesítmény tartozik ide, összesen 1 645 egység. Főként fiatalok a vendégeik, akik ételt vagy italt csak a szórakozás kiegészítése gyanánt fogyasztanak. Látogatásuk fő célja a szórakozás.

Hazai vendéglátóhelyek száma üzlettípusok szerint
Üzlettípus 2006 2009 2010 2011 2012
Étkezohely 8 879 9 505 9 454 9 273 9 191
Italhely 5 690 5 223 5 210 5 025 4 745
Szálláshely 2 137 2 503 2 544 2 499 2 373
Szórakozóhely 1 735 1 831 1 825 1 738 1 645
Volumenhely 16 733 16 918 16 453 16 320 16 439
Összesen 35 175 35 980 35 486 34 855 34 393
Forrás: Nielsen

- Országosan az üzletek majdnem fele, szám szerint 16 439 úgynevezett volumenhely, ami kocsma, büfé, talponálló és munkahelyi büfé gyűjtőneve - állapítja meg Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. - Ezekben az egységekben szűk étel- és italválasztékot kínálnak, felszolgálás nincs vagy csak esetleges. Az ital kategóriák teljes vendéglátós forgalmából általában 40 százaléknál több jut a volumenhelyekre.

Megjegyzi, hogy a fenti adatok a szezonális helyek nélkül értendők. Az idény jellegű üzletekről csak a tavaly nyári adatok állnak rendelkezésre: Összesen 5 090 szezonális helyet regisztráltak, ami enyhe csökkenést jelez az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva.

A Nielsen munkatársai személyesen keresték meg a vendéglátó helyeket hazánk 10 ezer lakosúnál nagyobb városaiban - tájékoztat Osztoics Bernadett. - Módszeresen járták végig az utcákat, és felmértek minden egyes vendéglátó helyet, 2012. januártól április végéig. Mostanra készült el az összesítés, amely szerint a vizsgált városokban a vendéglátás hálózata összesen 20 221 üzletből áll. A csökkenés mértéke ott is 1 százalék, az előző évi 20 340 üzlettel szemben.

Hazai vendéglátóhelyek regionális megoszlása (%)
Régió

Részarány az 
ország lakosságából

Vendéglátó helyek
részaránya 2011

Vendéglátó helyek
részaránya 2012

Centrum 
(Bp. és Pest megye) 
28 26 27
Nyugat 31 33 33
Kelet 41 41 40
Forrás: Nielsen

Amíg országosan csak a volumenhelyek száma nőtt, addig a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban három üzlettípus egységeinek száma is emelkedett, kis mértékben, egyik évről a másikra: Volumenhelynél 9 508-ra, étkezőhelynél 6 227-re, míg szabadidős és szórakozóhelynél 1 112-re. Italhelynél, továbbá szálláshelynél némi negatívumot jelez a tendencia.

Budapesten és Pest megyében él országunk lakosságának 28 százaléka, a vendéglátó helyek részaránya pedig némileg alulreprezentált, 27 százalékkal. A keleti megyékben a lakosság 41 százalékos részarányához képest szintén valamelyest alulreprezentált a vendéglátás, mivel üzleteiből 40 százalék jut arra az országrészre. A nyugati megyékben viszont felülreprezentált a horeca hálózat, mivel az egységek 33 százaléka jut a népesség 31 százalékára.

Forrás: turizmusonline.hu

2012.08.29: Közeleg a határidő, mi lesz az üdülési csekkekkel

Az év végéig beváltható üdülési csekkből még mintegy kétmilliárd forint értékű van forgalomban a Nemzeti Üdülési Szolgálat szerint, várhatóan a "véglegesen" bennragadó összeg csak minimális lesz - írta a Napi Gazdaság. A legfrissebb összegzések szerint a munkáltatók eddig 48,6 milliárd forint értékben adtak juttatást dolgozóiknak Széchenyi pihenőkártyán keresztül, amiből július végéig a kártyatulajdonosok már 17 milliárd forintot meghaladó összeget fel is használtak.


Közben azonban még mindig komoly mennyiségű üdülési csekk van a piacon, az év végéig beváltható csekkből még mintegy 2 milliárd forintnyi van forgalomban - tájékoztatta a Napi Gazdaságot Benkő Krisztina, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) sajtóreferens-csoportvezetője.
Az üdülési csekk kibocsátása január elsejével megszűnt, ezért a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. feladata - e termékkel kapcsolatban - a forgalomban lévő csekkek elszámolására korlátozódik. A társaság tapasztalatai szerint a nyári főszezonban nemcsak a pihenőkártya-, de az üdülésicsekk-felhasználás is megugrott. Benkő szerint a NÜSZ arra számít, hogy a december 31-ig fel nem használt üdülési csekkek értéke minimális lesz. A fel nem használt termékekből származó bevételt - ahogy az eddigi években is, amikor híreink szerint a jelenleg vártnál jóval nagyobb volt a "benn ragadt", azaz a munkáltatók által átadott, de a dolgozók által szolgáltatásra el nem költött csekkek mértéke - szociális feladatok ellátására fordítja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány.
A NÜSZ számára emellett még hátra van az üdülésicsekk-történet "lecsengetése" is, az elmúlt hónapokban az elfogadóhelyi szerződések érvényességét határozott időtartamra módosították, azaz minden elfogadó kereskedelmi egységnek 2013. március 31-ig lesz módja arra, hogy a befogadott csekkek elszámolását kérje a szervezettől.
Minisztériumi összegzések szerint július végéig 17 090 munkáltató szerződött Széchenyi pihenőkártyát kibocsátó valamelyik bankkal (K&H, MKB, OTP), a vállalkozások eddig összesen 702,5 ezer kártyát igényeltek dolgozóiknak.
(Napi Gazdaság)

2012.08.28: 14. Szolnoki Gulyásfesztivál

Klikk a nagyobb képhez!

2012. szeptember 6-9. között kerül megrendezésre a 14. Szolnoki Gulyásfesztivál, a Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesület szervezésében. A szervezők minden kedves érdeklődőt szerettel várnak.

Bővebb információ a fesztivál honlapján: www.magyargulyas.hu

 

2012.08.22: Gasztrometál kedvezmény tagjainknak!

Klikk a nagyobb képhez! Kedves Szövetségi Tagok!

A Gasztrometál Zrt. a Magyar Vendéglátók Régiós Szövetsége minden Tagjának 15%-os kedvezményt biztosít nettó listaáraiból. Reméljük, ezzel is segíteni tudunk abban hogy az általunk gyártott és forgalmazott, megbízható nagykonyhai gépeket és berendezéseket a lehető legjobb áron szerezhessék be. A kedvezmény minden termékre folyamatosan igénybe vehető a Tagok részéről! Kérjük, ajánlatkérésében hivatkozzon tagságára!

Üdvözlettel:
Klupács András
értékesítési munkatárs
Gasztrometál Zrt.
klupacs.a@gasztrometal.hu
www.gasztrometal.hu

 

2012.07.31: Kis adag, vagy nagy adag?

Egy sopronból kaptuk az alább idézett elektronikus levelet. Kérünk mindenkit, akinek véleménye van a témával kapcsolatban, küldje azt el nekünk e-mail útján.
Íme a levél:

 

Tisztelt Gombás úr !

 
Fogyasztói szemszögből szeretném megosztani önnel gondolatomat, mely szerint az éttermek forgalma úgy lenne növelhető, hogy az adagok kisebbek lennének, így olcsóbbak, s ha a vendég nagyobb adagot kér, akkor többet fizetne.
Most fordítva van, s az étlapokon a nagy adaggal próbálják becsábítani, kielégíteni a vendéget, ám annak erre nincs elég pénze és be se tér az étterembe.
A kis adag létezéséről apró betűvel, eldugva értesülök legtöbbször?!
Szóval normális adag, kevesebb pénz, kívánságra nagy adag, több pénz, így nagyobb forgalom, több haszon. Így látom én és javasolom, beszéljenek eről szakmai fórumokon, hátha ez egy megoldás lenne a jövőben.
Tisztelettel várom válaszát.
Papp József

 

2012.07.19: A szekszárdi Bodri pincészet éttermet nyit

A szekszárdi Faluhelyen folyamatosan közeledik a megvalósításhoz a Bodri pincészet terve, hogy olyan borturisztikai komplexumot hozzanak létre, amelyben a bor, a gasztronómia, szállás és a rendezvények mellett még termálfürdő is kialakításra kerül. Az ötödik generációs családi pincészet, amelyet Dr. Bodri István vezet, 25 hektár szőlővel rendelkezik. Legnagyobb mennyiségben a Rozi rozét palackozzák, ezt követik a könnyedebb vörösborok, a Bodrikutya és a Civilis cuvee; a klasszikus kategóriába tartozó fehér és vörösborok közül kiemelkedik a Kadarka és a Bikavér. E két utóbbi valósítja meg a szekszárdiasságot, a tüzes tartalmasságot és a könnyed gyümölcsösséget. A német, angol és szerb piac mellett jelentős vásárló lett Kína is a belföldi értékesítés után. Tavaly EU támogatással, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében készült el 1800 négyzetméteres alapterületű pincéjük, amely Közép-Európa legnagyobb újonnan épített ilyen létesítménye. Imponálóak a számok: félmillió rusztikus téglából, 12 kupolával készült a gyönyörű pince, amelyben 100 ötszáz literes hordó, ötven 225 literes, valamint tizenöt koracél tartály várja a borokat és a kóstoló termek a vendégeket. A fejlesztések a sikereket követik, hiszen évek óta nyernek a Bodri borok a különböző versenyeken. Zászlósboruk az Optimus Qv, de 2009-es szekszárdi Kadarkájuk elnyerte a Magyar Köztársaság elnökének bora rangot is. Készül törkölypálinkájuk, és a boraik felhasználásával bonbon is. Bár a Mohács felé tartó országút mellett működik a Bodri Bor és Halásztanya, augusztusban nyit különlegesen gazdag kínálatú éttermük a pincészetnél.

Forrás: TTG Hungary

2012.07.12.: Szolnok térségi rendezvények

I. Főtér Fesztivál - Abony
A Nagyabonyi Színkör előadásában:
Álmos fia Árpád
történelmi daljáték
Időpont: 2012.07.14. - szombat - 20.00 óra
Helyszín: Kinizsi Pál Gimnázium Szabadtéri Színpada
Abony, Kossuth tér 18.

 

2012.07.14-én 9 órától kerül megrendezésre Jászberényben a Margit-szigeten, a Népi Ételek Főzőversenye.

A főzőversenyt Balázs mester (Dr. Draveczky Balázs) emlékének ajánlják a szervezők.
Rendezvény célja a népi ételkészítés hagyományainak ápolása, népi ételek népszerűsítése napjaink ételkészítési és fogyasztási szokásainak figyelembe vételével.
A főzőverseny fődíja a "Jászság Népi Ínyesmestere" cím elnyerése mellett egy nagy értékű borhűtőszekrény. A fődíjat kizárólag népi étel készítésével lehet elnyerni!
További információk: Jászsági Vendéglátók Egyesülete Bobák József elnök 30/ 316-22-47

 

A Kuruc Hagyományőrző Egyesület szervezésében:
Hagyományfesztivál XIII. Aratófalatok Ünnepe
Rákóczifalva, 2012. július 14.(megnyitó ünnepség: 10.00 órakor)
Kuruc Hagyományőrző Egyesület
5085 Rákóczifalva, Kossuth Lajos út 23.
Tel./fax: 56/441-464, 70/232-8813, 20/430-4545
Honlap: www.hagyfeszt.atw.hu

 

A szervezők minden érdeklődőt nagy szerettel várnak!

2012.07.12: Újabb nemzetközi elismerés a magyar borászatnak és gasztronómiának

A nemzeti gasztronómiai és turisztikai hagyományok megőrzése érdekében kifejtett szakmai munkájuk elismeréseként az Európai Bor- és Gasztronómiai Szövetségek Egyesülete (CEUCO) az észtországi Tartuban megtartott konferenciáján éttermi kategóriában a tatai Hotel Gottwald tulajdonosát, Gottwald Sándort, és bor kategóriában a villányi Günzer Tamást Európa-díjban részesítette. A díjat Carlos Martin Cosme, a CEUCO elnöke és Háber Tamásné, a CEUCO alelnöke adta át.


A díjazottak:
Európa legjobb étterme 2012 díjban részesült:
Pöhjaka Möis Restaurant - Észtország
Restaurante Garrafeira Veneza - Padarne - Albufeira - Portugália
Hotel Restaurant Gottwald - Magyarország
Ristoratore Antonio Chemello - Olaszország

Európa legjobb borászata 2012 díjban részesült:
Cavas Freixenet - Spanyolország
Vignerons de la Grand"Maison - Franciaország
Günzer Tamás Pincészete - Magyarország
Azienda Agricola Conte Collalto di Isabella Collalto - Olaszország

A díjakat a megelőző években Magyarországról Bock József borász, Bíró Lajos (Bock Bistro), Berkes Gyula (Biarritz Étterem) és Háber Tamás (Aranykacsa Étterem) kapták meg.

A CEUCO elnökségének a döntése alapján 2013-ban Magyarország rendezheti a nemzetközi konferenciát.

Forrás: turizmus.com

2012.07.11: Kevés hazai vendéglő nyereséges

Hiányzik a megfelelő irányítás, az ágazati törvények és a stratégia

Huszonkét éve hallunk győzelmi jelentéseket a gazdaságról, így a turizmusról is. Ám mára mindenki érzékelheti az eltelt időszak eredménytelenségét. Itt lenne az ideje kimondani az igazságokat. Egyelőre csak szóban igaz, hogy a turizmus és a vendéglátás húzóágazat.

 

A külföldiek reklámozása helyett a hazai gasztronómiát kellene leginkább hirdetni.

Az alábbi újságcímeket olvashattuk a közelmúltban: "Rekordon volt a vendégéjszakák száma tavaly az EU-ban. Rekordszámú vendég a csehországi gyógyfürdőkben. Rekordévközeli lengyel eredmény. Tíz százalékra csökken az éttermi fogyasztás áfája Horvátországban. Budapest lemaradóban Prágától és Bécstől. Kilenc százalékkal nőttek az európai szállodai árak. Ugyanakkor Magyarországon 16,1 millió vendégéjszakát regisztráltak, ez 2,8 százalékkal haladja meg a 2010-es adatot."

A bevételek azonban nem nőttek, a szál­lodások, vendéglátósok keresték tavaly a legkevesebbet. Csak minden ötödik vendéglő nyereséges. Az ingatlanárak viszont folyamatosan csökkennek a vendéglátó- és szállodaiparban. Az egyébként magas színvonalat nyújtó budapesti szállodák áraikban Európa sereghajtói. Az osztrák főváros honlapjára tekintve láthatjuk, hogy a bécsi konyhát hirdetik. Prágában szinte minden sarkon a tradi­cionális cseh konyhára hívják fel a figyelmet, és még a nem honi éttermekben is van a tradicionális konyhának étlapja. Az olaszok kitüntetik a magyar vendéglősöket, akik olasz konyhát is visznek. Hiány­pótló alkotásként több mint kétezer kínai étel nevének hiteles angol fordítását összegyűjtő kiadvány jelent meg a közelmúltban Kínában. Barcelonában csak saját alapanyagokkal dolgozik a vendéglátás, még idegen nyelvű étlap sincs.

Vegyük végre észre az óriási szemléletbeli különbséget: Budapest honlapja a Michelin-csillagos éttermekkel kezd. Itthon sorban jelennek meg a francia konyhát reklámozó és minősítő katalógusok. Szakembereink azzal érvelnek, "a magyar konyhának már a meghatározása is bonyolult, hiszen számos, eddig nemzetinek tartott ételről - lecsó, véres hurka, gulyás - derült már ki, hogy bizony más kultúrák gasztronómiájában sem ismeretlenek". Aki egy kicsit is jártas a turizmusban, az tudja, hogy a külföldiek mindig a helyi konyhát keresik. Ám lassan nekünk, hazaiaknak is nyomoznunk kell az igazi után. Itt az ideje, hogy elég legyen a külföldi gasztronómia csodálatából. A döntéshozókban tudatosítani kell Széchenyi István felismerését, amely szerint "a hazai piac a legnagyobb piac". Két évtized tapasztalatait leszűrve elmondható: egyelőre csak szóban igaz, hogy a turizmus-vendéglátás húzóágazat, hiszen húsz év sem volt elegendő a megfelelő irányítás, törvények és stratégiák megvalósítására. Adódik a kérdés: mindezért nem kellene felelősségre vonni az érintetteket? Vagy legalábbis - mint ahogy az utazásszervezőknél már működik - eltiltani attól a tevékenységtől, amelyben tevékenykedve kárt okozott.

 

Összefogást sürgetnek a turisztikai szervezetek

"Amíg a szakma különböző területei nem tudnak felülemelkedni a partikuláris érdekeken, s nem fognak össze az egész ágazat számára fontos kérdésekben, addig nem is sikerülhet a lobbitevékenység" - talán ez volt a legfontosabb megállapítása annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Turisztikai Menedzserek Szövetsége szervezett. A beszélgetésen a résztvevők - a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Magyar Fürdőszövetség, a Turizmus Kft., a Turizmus Trend magazin vezető képviselői - egyhangúlag állapították meg, hogy a turizmus a rendszerváltás óta nem képes elfoglalni a nemzetgazdaságban azt a helyet, amelyet teljesítménye szerint megérdemelne. A beszélgetésen kiemelten kezelték a Budapesten kialakult áldatlan helyzetet, miszerint a turizmusnak nem gazdája a Fővárosi Önkormányzat, az pedig példa nélküli, hogy önfenntartásra kárhoztatják a fővárosi turisztikai marketingszervezetet. A vendéglátás helyzetét kielemezve elhangzott: az adminisztrációs terhek az elmúlt húsz évben nem csökkentek, és a szabályokat, előírásokat betartó vendéglők veszteséget termelnek. A résztvevők szorgalmazták, hogy a kormány tegyen meg mindent egy új, nemzeti légitársaság elindításáért, ugyanis ez lenne az érdeke a magyar utazóknak, a nemzetközi repülőtérnek, valamint a magasabb kategóriájú, s így nagyobb bevételeket termelő szállodáknak, éttermeknek, rendezvényhelyszíneknek. (HE)

Károvits Tamás

(Magyar Hírlap 2012.07.10.)

2012.07.10: XVIII. Dósai napok

Klikk a nagyobb képhez!

Tizennyolcadik alkalommal került megrendezésre 06.29 és 07.01 között Jászdózsán a Dósai napok. A rendezvény keretein belül került megrendezésre a IV. Jászsági népi ételek főzőverseny Bollók Feri emlékére.
A Magyar Vendéglátók Régiós Szövetségének részéről a zsüri tagjai voltak: Florovits György, Gombás András és ifj. Gombás András.

 

2012.07.03: Sajtószemle

A nyári szezon idejére sem maradunk figyelemre méltó írások nélkül. Az elmúlt hónap írásaiból szemezgettünk, melyek kapcsolatban állnak szövetségünk tagjaival, valamint szakmai szempontból érdekesek. A cikkek a képekre kattintva oldashatók.

 

Minőségi Borok Ételek:

Klikk a nagyobb képhez!

Gombás András, a Magyar Vendéglátók Régiós Szövetségének alapítója az MNGSz által szervezett Gasztro Csatán járt Baja városában.

 

Klikk a nagyobb képhez!

Új tagunk: Kende András, éttermi igazgató - St. George Residence ***** All Suite HOTEL Deluxe, Budapest.
Az áltatla vezetett étteremről olvashatunk a képre kattintva.

 

Klikk a nagyobb képhez! Klikk a nagyobb képhez!

Florovits György, a Magyar Vendéglátók Régiós Szövetség alapító tagja látta vendégül Ernyey Bélát és feleségét.

 

Vendég & Hotel:

Klikk a nagyobb képhez! Klikk a nagyobb képhez!

Figyelmes olvasóink már januárban olvashatták oldalunkon a most megjelent, Jó Higiéniai Gyakorlat kézikönyv tervezetét. A kiadványról szóló beszélgetésen Florovits György, a Magyar Vendéglátók Régiós Szövetség alapító tagja is részt vett.

 

Chef & Pincér:

Klikk a nagyobb képhez! Klikk a nagyobb képhez!

Zoltai Anna jóvoltából januárban már bemutattuk oldalunkon a most megjelent, Jó Higiéniai Gyakorlat (GHP) kézikönyv tervezetét. Az útmutatóról kérdezték Őt a magazin hasábjain.

 

2012.06.22: Lesz átalányadó?

Sokakat foglalkoztat, sokan szeretnék, hogy a vendéglátósok terheinek enyhítésére az adminisztráció átláthatóságának könnyítésére néhány országhoz hasonlóan vezessék be Magyarországon is a vendéglátás egyes üzlettípusainak átalányadózását. Erről tárgyalt az Országgyűlés Sport és turizmusbizottsága június eleji ülésén, amelyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium készített háttértanulmányt.

Az alábbiakban olvashatják a tanulmány teljes szövegét.

Az átalányadózás előnyei és hátrányai

Az átalányadózás előnye annak egyszerű adminisztrálhatósága, illetve hogy bizonyos feltételek fennállása esetén hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez. Hátránya ugyanakkor, hogy nem teszi lehetővé a vállalkozások számára a tényleges költségek elismertetését, így a foglalkoztatással, beruházásokkal kapcsolatos költségeket sem, így kifejezetten hátrányos az érintett vállalatok foglalkoztatást bővítő szerepe és fejlődése, növekedése szempontjából. További hátrány, hogy az elismert költségek arányának adminisztratív úton való meghatározása számos nem kívánt torzítást eredményezhet.

Az átalányadózás abban az esetben tekinthető a gazdaság kifehérítése irányába tett lépésnek, ha az kikerülhetetlen, azaz bizonyos nagyságig egy adott ágazatban - gazdálkodási formára tekintet nélkül - kötelező és az alkalmazott módszernek megfelelő ellenőrzési kapacitás rendelkezésre áll. Megjegyzendő, hogy a naturális mutatókhoz kötés a jövedelemadóztatás szemszögéből azt is jelentené, hogy az adóztató állam még a bevételek alakulásának megismeréséről is lemond, közömbösnek tekintve azt az adóztatás szempontjából (a bevételből kiinduló átalányadózás esetében "csak" a tényleges jövedelemi viszonyok alakulásának megismerése forog kockán). A kifehérítés ilyen összefüggésben azt jelenti, hogy az adófizetés elkerülhetetlenné válik, és némely korábban alkalmazott adókikerülési módszer feleslegessé válik (pl. az átalányadózó nem vásárol számlát az adóalapja "elköltségelése" érdekében).

Az adófizetés elkerülhetetlensége azt is jelenti, hogy akkor is kell adót fizetni, amikor veszteséges a vállalkozás (hosszabb távon lehet kiegyenlítődés, mert azokban az években is csak a normál mértékű adót kell fizetni, amelyekben kiemelkedő volt az eredményesség).
A gazdaság feketedésének irányába hat ugyanakkor, hogy a vállalkozásnak a tényleges beszerzéseiről sem áll érdekében számlát kérni, mert azt egyébként sem számolhatja el.

Az átalányadózás viszonya a kisvállalkozások tervezett adóztatásához

A Széll Kálmán terv 2.0-ban foglaltak szerint célunk, hogy ne csupán egyes elkülönült csoportok, szektorok számára nyújtsunk kedvezőbb megoldást, hanem a kisvállalkozók számára általánosan, egy a jelenleginél egyszerűbb adózási keretrendszer kerüljön kialakításra, amely egyúttal ösztönzi a vállalkozások növekedését is. Ennek érdekében a Kormány tervei között szerepel egy pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás bevezetése a mikro- és kisvállalkozások számára. A tervezett egyszerűsítés lényegi eleme, hogy az adóalap meghatározásához nem szükséges bonyolult eredmény-kimutatás, csupán a bevételek és kiadások nyilvántartása. A pénzforgalmi nyereségadózás - azon túl, hogy nagymértékben csökkenti az adminisztrációs terheket - rendkívül kedvező a növekvő vállalkozások számára, mivel a vállalkozás fejlesztése érdekében visszaforgatott jövedelem csökkenti az adóalapot. A szabályozás kialakításánál fontos szempont lesz az is, hogy a kialakítandó rendszer ne rójon aránytalan terheket a vállalkozókra a növekvő vállalkozásokra jellemző tevékenységek - így beruházás és alkalmazottak felvétele - esetén.

Átalányadózás alkalmazhatósága a jövedelemi adók esetében

A hazai jövedelemadóztatás gyakorlatában átalányadózás kizárólag a személyi jövedelemadózásban alkalmazott. Az átalányadózás döntően a bevételből kiindulva diktált - 40 és 94 százalék közé eső - költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmet, amely az összevont adóalap részeként adózik. Az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait az Szja tv. 50-56. §-ai határozzák meg. A vendéglátó üzletet működtető egyéni vállalkozó évi 100 millió forint bevételig alkalmazhatja az átalányadózást, 80 százalékos költséghányad mellett. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó tehát köteles a bevételeit folyamatosan nyilvántartani. Tételesen felmerült, igazolt költségei helyett azonban a százalékosan meghatározott költséghányadot vonhatja le, vendéglátó üzletet működtető vállalkozás esetén az említett 80 százalékot. A bevétel fennmaradó 20 százaléka után az egyéni vállalkozó köteles a személyi jövedelemadót megfizetni.

Kizárólag a fizető vendéglátó tevékenységet nem egyéni vállalkozóként folytató magánszemélyek tételes átalányadója kapcsolódik naturális mutatóhoz - a kiadott szobák számához. Ebben az esetben az adó mértéke szobánként évi 32 ezer forint (Szja tv. 57/A §). Bevételi nyilvántartást nem igénylő, tételes típusú átalányadózás szélesebb körbe történő alkalmazása a személyi jövedelemadó rendszerében ugyan elképzelhető lenne, de az komoly visszaélésekre adna lehetőséget, ezért azt nem támogatjuk.

A jövedelemadózatás esetén nem állítható megalapozottan, hogy a tevékenység valamely naturális mutatójához, mutatóihoz kapcsolt adótétellel helyesebben lehetne közelíteni egy vállalkozás valós jövedelmezőségét, mint a bevételből kiinduló átalányadóztatás módszerével. Kétségesnek tekinthető az a megállapítás is, hogy a naturális mutatókhoz kapcsolt átalányadózás egyszerűbb lehetne, hiszen a bevételből kiinduló módszer önmagában is rendkívül egyszerű. A naturális mutatók alkalmazásának egyetlen előnye, hogy azok kevésbé manipulálhatóak és így az ellenőrzésük is egyszerűbb, mint a bevétel eltitkolás feltárása, bár ez utóbbinak is van kialakult módszertana.

A társasági adóalanyok körében az átalányadózás bevezetésének komoly akadályát képezi a Tanács 1978. július 25-i 78/660/EGK Negyedik Irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról. E jogszabály 1. cikke alapján a korlátolt felelősségű vállalkozások - Magyarországon a kft-k, rt-k - kötelesek a kettős könyvvitel szabályai szerint beszámolót készíteni. Ezen adóalanyok számára tehát nem képzelhető el olyan szabályozás, amely eltekint a bevételi nyilvántartás vezetésétől.

Átalányadózás alkalmazhatósága az áfa esetében

Ami a jövedelemadóztatás szempontjából bizonyos nagyságrendig tolerálható, az a forgalmi adóztatás szempontjából már más megítélés alá esik. Az erősen a bevételből kiinduló átalányadóztatás relatív igazát támasztja alá az a körülmény, hogy a forgalmi adóztatás nem mondhat le a bevételek megismeréséről. Erre EU-s irányelvi szabályok is kötelezik a tagállamokat.

Az áfa közösségi szinten történő harmonizáltsága okán az átalányadózás bevezetésére kizárólag a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Áfa irányelv) ilyen tárgyú rendelkezése alapján, az abban foglalt feltételek mellett van lehetősége a tagállamoknak.

Az Áfa irányelv 281. cikke értelmében az a tagállam, amelyben a kisvállalkozások általános szabályok szerint történő adóztatása - azok tevékenysége vagy szerkezete miatt - nehézségekbe ütközik, az általa megállapított korlátozásokkal és feltételekkel, valamint az Európai Unió Bizottságával folytatott konzultációt követően egyszerűsített adómegállapítási és -beszedési szabályokat, különösen átalányadózási szabályokat, alkalmazhat az adó megállapítására és beszedésére, feltéve, hogy ez nem vezet adócsökkentéshez.

A fent idézett rendelkezés értelmében az átalányadózás bevezetésének lehetősége a kisvállalkozások tekintetében áll fönn, mértékét pedig szektoronként javasolt meghatározni, tekintettel arra a követelményre, hogy az intézkedés adócsökkentéshez nem vezethet. Ezen adózási módszer lényege a gyakorlatban, hogy az átalányadózás alá tartozó áfa alany által fizetendő áfa a bevételének meghatározott százaléka, ugyanakkor a beszerzéseihez kapcsolódóan adólevonási jog nem illeti meg.

Fontos kritérium, hogy az átalányadózás bevezetése nem járhat adóbevétel csökkenéssel. Ezen feltétel miatt az említett adózási technika semmiképp sem adócsökkentést, hanem inkább adminisztrációs könnyítést és kiszámíthatóságot jelent az adóalanyok számára, azáltal, hogy nem szükséges elkülöníteniük a levonható és a nem levonható áfát, valamint egyszerűen kiszámíthatóvá válik az adófizetési kötelezettségük mértéke.

Az Áfa irányelv által meghatározott másik fontos feltétel a Bizottsággal történő előzetes konzultációs kötelezettség. E konzultáció során kell igazolnia a tagállamnak a tervezett intézkedés az Áfa irányelvvel történő összhangjára vonatkozó érveit, különös tekintettel annak az alátámasztására, hogy az átalányadózás következtében az adóbevételek csökkenése nem következhet be.

Szabályozási szempontból az átalányadózás bevezetése az áfa vonatkozásában csak a fenti feltételek mellett lehetséges, a bevételek eltitkolásából származó adóbevétel-kiesés problémáját azonban ezen adózási mód sem képes megoldani. Emellett azonban az intézkedés egy újabb adóelkerülési csatornát nyithat meg: mivel átalányadózás mellett a költségszámlák áfa tartalma nem helyezhető levonásba, így az adott vállalkozás nem lesz érdekelt számlát kérni a beszerzéseiről, mivel azok áfa tartalma számára teherként jelentkezik. Ez az értékesítési láncban a számla nélküli kereskedelem további terjedésére ösztönöz. A nagyságrendek érzékeltetése végett: a vendéglátásban a 2011. évi áfa bevallások alapján 121 milliárd forintot tett ki a belföldi értékesítést terhelő áfa összege, míg a beszerzést terhelő áfa összege 97,9 milliárd forint volt. Ez utóbbi összeg volt tehát a költségszámlák áfa tartalma, ekkora összeget helyeztek levonásba a vendéglátással foglalkozó adózók 2011-ben.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy olyan a személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót is magába foglaló átalányrendszert, amely a bevételek nyilvántartását sem követeli meg az adóalanyoktól, nem tartok megvalósíthatónak. Az ilyen átfogó jellegű (tehát a személyi jövedelemadóra és az általános forgalmi adóra is vonatkozó) átalányrendszer ugyanis ellentétes lenne az Uniós szabályozással [lásd az Áfa irányelv 281. és 395. cikkében foglaltakat, melyek értelmében az adóbeszedés egyszerűsítését szolgáló intézkedések nem vezethetnek adócsökkentéshez és a végső fogyasztói szinten beszedett tagállami adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben befolyásolhatják]. Mind az általános forgalmi adóban az alanyi mentességre vonatkozó 5 millió forintos értékhatár, mind a személyi jövedelemadózás szempontjából fontos értékhatárok vizsgálata lehetetlenné válna a bevételek nyilvántartása nélkül. Ez azon túl, hogy súlyos visszaélésekhez vezetne, az Európai Unió elvárásainak sem felelne meg.

Forrás: gsztujsag.com

2012.06.22: Április végéig a SZÉP-kártya költések meghaladták az 5,2 milliárd forintot

Június 20-i ülésén a SZÉP-kártya rendszer kiépülésének állásáról hallgatott meg beszámolót az Országgyűlés Sport és turizmus bizottsága. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében Nemes Andrea a legfrissebb - áprilisról rendelkezésre álló - forgalmi adatokat osztotta meg a honatyákkal. Addig a kártyákra a munkáltatók már több mint 28 milliárd Ft-ot töltöttek fel, aminek 53%-a a vendéglátós zsebbe került. További 33% esett a szálláshelyi és 14% a szabadidő zsebre. Év végéig a várakozások szerint a feltöltések elérhetik a 40-45 milliárd Ft-ot, mely a becslések szerinti 800 ezer-egymillió kártyatulajdonos számlájára kerülhet.


Az idén 31%-ra emelkedett közterhe ellenére is óriási az érdeklődés a SZÉP-kártya iránt, melynek népszerűsége a várakozásokat meghaladóan futott fel az év első négy hónapjában - mondta Nemes Andrea, az NGM turisztikai főosztályának vezetője, hozzátéve: a cafeteria rendelések folyamatosan zajlanak, így a számok hétről hétre emelkednek. A szezonhoz közeledve a költések is meglódultak. Így pl. míg április elejére 2,6 Mrd Ft-ot tettek ki a kártyás költések, ez a szám már ugyanannak a hónapnak a végére 5,2 milliárdra módosult. Ebből 3,7 milliárd a vendéglátás, 1,1 milliárd a szálláshelyek forgalmát élénkítette, 400 milliót hívtak le a kártyák szabadidő alszámlájáról. A felhasználás élénkülését megkönnyíthette az is, hogy április közepére megoldódott a különböző kibocsájtású kártyák kölcsönös elfogadásának korábbi problémája is. A főosztályvezető egy képviselői kérdésre válaszolva elmondta: a kibocsájtók által megrendelt felmérés tanúsága szerint az átlagos felöltési összeg 160 ezer Ft körül alakul.
A képviselői kérdésekre adott válaszokból megtudhattuk, elsősorban a kártyával történő lehetséges visszaélések kiszűrésének szándéka motiválja a SZÉP-kártya jelenleg zajló rendeletmódosítását, mely elsődlegesen a TEÁOR-kódok pontosítására terjed ki. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések hamarosan elindulnak. Az uniós vizsgálatra vonatkozó érdeklődéssel kapcsolatban Nemes Andrea elmondta: az ezzel megbízott EU-s bizottság eljárás indításáról egyelőre nem hozott döntést.

Forrás: turizmus.com

2012.06.22: A borravaló, mint ürügy

Ha a munkáltató másképp nem rendelkezik, jogszabály tiltja júliustól a borravaló és a hálapénz elfogadását, amiért a dolgozót felelősségre vonhatják - áll a megszavazott új Munka Törvénykönyvében. A hvg.hu érintetteket kérdezett arról, mi következik mindebből.

Az új Munka Törvénykönyvében a munkavállaló kötelességeit pontokba szedő 52. § lényegében egy felsorolás, melynek 2. bekezdése így szól: "A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki." A vonatkozó indoklás szerint ez a rendelkezés a borravaló és a hálapénz elfogadásának tilalmáról szól, ami alól a munkáltató felmentést adhat.

Egy nagy tekintélyű, névtelenséget kérő munkajogász szerint ez a rendelkezés is beleillik azoknak a pontoknak a sorába, melyek a munkavállalók jogait szűkítik. "Betartani ugyan aligha lehet majd, de mivel lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató bármikor erre hivatkozva lecsapjon a dolgozójára, minden bizonnyal lesz hatása" - véli a munkajogász. Hozzátette azt is, hogy ha a törvény ilyen kötelezettséget származtat, illetve tiltást vezet be, akkor a munkáltatókat is ellenőriznie kell, hogy ezt a jogszabályi passzust érvényesítik-e. Ennek viszont az ellenőrző hatóságok, főként az adóhatóság tevékenységének erősítésével kellene járnia.

A megkérdezett munkajogász arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a munkavállaló a munkáltató tudtával és beleegyezésével folytat majd ilyen gyakorlatot - vagyis fogad el hálapénzt vagy borravalót - akkor az a jelenlegi magyar bérviszonyokat figyelmbe véve gyorsan elvárásként, betervezett bérkiegészítő jutattásként épülhet a tényleges jövedelmi kondíciókba. Tehát a munkáltató azzal számol majd, hogy az alkalmazottja úgyis kap borravalót, függetlenül attól, hogy ezek a várakozások teljesülnek-e vagy nem. Ráadásul könnyen elképzelhető olyan helyzet is, amikor minderről a munkáltató valamiféle nyilvántartást vezet, ami további bonyodalmakhoz vezethet a szakember szerint.

Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke szerint a paraszolvencia a magasabb összege miatt eshet más megítélés alá, míg a hvg.hu-nak nyilatkozó munkajogász szerint az egészségügyben meggyökeresedett hálapénz csak akkor ront majd az eddigi rendszeren, ha a munkáltatók nyíltan engedélyezik, vagy elvárják és előírják az elfogadását.

Ha a jogalkotó megtiltja a hálapénzt, akkor forrást kell biztosítania az egészségügyi dolgozók bérrendezésére. Ha nem tiltja meg, akkor ennek kimondását miért a munkáltatóra rója? - tette föl a kérdést egy másik, munkáltatói jogokkal is bíró orvos-professzor. "Hogyan tilthatná meg a hálapénz elfogadását egy kórházigazgató, akinek nincs ráhatása a forrásokra, így azokat a fizetési feltételeket sem tudja előteremteni, melyek az optimális munkaerő-gazdálkodáshoz szükségesek?

A törvényalkotó nem túl elegáns módon ezt az egész problémát a munkáltatók nyakába varrta - írja a hvg.hu.

2012.06.11: Siófoki büfé, éttermi színvonalon

A mai napon tagjain között köszönthetjük Belényesi László siófoki büfést, aki immáron 18 éve mindig megtalálható a Tömörkény utcai pavilon soron. A klasszikus büfé választékon túl nagy éttermekkel versengő étlapján megtalálható a klasszikus magyar ételektől kezdve a legkülönfélébb halételeken keresztül a frissen sültekig minden ami szem-szájnak ingere. Az ide betérő vendégek mindig jót ehetnek, ihatnak és udvarias kiszolgálásban részesülnek. Belényesi Úr a jó példa arra, hogy egy büféként induló egységet milyen színvonalra lehet fejleszteni. Ezúton kívánunk további sikeres éveket Belényesi Lászlónak és az általa vezetett Belo Büfé & Restaurantnak sok-sok vendéget!

2012.06.06: SZÉP-kártya: módosuló szabályok?

A kormány áttekinti a Széchenyi Pihenőkártya Kártya (SZÉP-kártya) rendszerének eddigi tapasztalatait, az év során beérkezett módosítási javaslatokat, ezek mérlegelését követően pedig előkészíti a kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet módosítását - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában.

Az Országgyűlés honlapján közzétett levél szerint a módosítás részeként a idegenforgalmi adó SZÉP-kártyával történő fizetésének lehetőségét is megvizsgálja a kormány.

A miniszter hozzátette: április végéig már mintegy 555 ezren igényeltek SZÉP-kártyát, 530 ezer munkavállaló pedig már kézhez is kapta. Csaknem 15 ezer munkáltató adta dolgozóinak ezt a juttatást. A három kibocsátó vállalat pedig mintegy 23 ezer elfogadóhellyel rendelkezett. A kártyákra a munkavállalók több mint 28 milliárd forintot töltöttek fel.

A SZÉP-kártya elektronikus formátuma révén már jelenleg is egyszerűbb és modernebb eszköz, mint az üdülési csekk, az 1,5 százalékos jutalék szint pedig jóval olcsóbbá teszi elődjénél. A rendszer finomhangolását - a működés során felmerült észrevételeknek és igényeknek megfelelően - folyamatosan végzik, hogy az előnyök még inkább érvényesüljenek - teszi hozzá a miniszter.

Forrás: MTI

2012.05.29: Fillérekért vehetünk patinás éttermeket Magyarországon

Egyre több vendéglátóhely kerül a piacra, akad olyan is, ahol a berendezést és a konyhafelszerelést sem lehetne megvenni annyiból, amennyit az egész komplexumért kérnek. A lapunk által megkérdezett közvetítők szerint a nagy kerthelyiséggel és viszonylag kis zárt térrel rendelkező éttermek keresettek.

 

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Hetente zárnak be dunántúli nagyvárosok éttermei, s nem jobb a helyzet a Balaton partján és más, frekventált idegenforgalmi körzetben sem, ahol patinás, sok évtizedes múltra visszatekintő vendéglátóhelyek húzzák le a rolót és kerülnek piacra. Néhány napja a pécsi Csillag üzemeltetője jelentette be, hogy elkezdődött a visszaszámlálás, de már jó ideje nincs nyitva az a híres kaposvári Csokonai Fogadó sem (képünkön), ahol a költő is megfordult. Feladta a siófoki Fogas tulajdonosa és bezárt a fonyódi Panoráma is, hogy csak a legnépszerűbb dél-dunántúli helyeket soroljuk. Van olyan tóparti település, ahol egyszerre tíz nagy alapterületű vendéglátóhelyet hirdetnek.

Az okok között elsőként az évek óta folyamatosan csökkenő vendégszám említhető, de számos híres étteremnek tette be a kaput az energiaárak emelkedése, valamint a bér- és adóterhek növekedése is. Nem sokkal jobb a helyzet a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon sem. Bükfürdőn például egy közel 800 négyzetméteres, 180 fős, teljesen berendezett és felszerelt éttermet kínálnak 85 millió forintért, de a felszámoló évek óta árulja azt az M1-es autópálya mentén lévő Fehér Holló Fogadót, amelyben a válság előtti években még asztalt foglalni sem volt egyszerű. A lapunk által megkérdezett ingatlanközvetítők szerint az árak tavaly ősz óta tovább csökkentek és a főszezon közeledtével sem tapasztalható érdemi változás. Jobbára csak olyan bérlők érdeklődnek, akik a nyarat akarják kihasználni. Több olyan helyet is árulnak, ahol a berendezést és a konyhafelszerelést sem lehetne megvenni annyiból, amennyit az egész komplexumért kérnek. A legnagyobb mértékű árcsökkentések azoknál a vendéglőknél tapasztalhatók, amelyeket a közelmúltban - döntően hitelből - építettek vagy újítottak fel.

Nagy Miklós, az Otthon Ingatlanközvetítő Iroda cégvezetője szerint a válság óta a Velencei-tónál és a Balatonnál is egyre több vendéglátóhely kerül piacra. A legnehezebb a nagy alapterületű, korszerűtlen létesítményeken túladni. A térségben is számos olyan étterem van a piacon, amely még a 60-as, 70-es években épült, s azóta alig költöttek rá. Nem egyet immár telekáron kínálnak. Ugyanakkor a kisebb, korszerűbb, forgalmas helyen lévő létesítmények előbb-utóbb elkelnek, s addig a bérbe adás is járható út. A szakember szerint azon vendéglátóhelyek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, amelyek zárt része, étterme viszonylag kicsi, ám kerthelyiségében egy-egy kánikulai hétvégén egyszerre sok vendéget lehet leültetni. Sajnos a jó nevű, patinás helyek általában nem tartoznak ebbe a kategóriába, s hiába érdeklődnek sokan irántuk, a létesítmény magas fenntartási költségei miatt sokszor kútba esik az üzlet.

Az elmúlt egy-másfél év során a Fertő tónál, Sopronban, Kőszegen, de Szombathelyen is közel 20 százalékkal nőtt az eladó kereskedelmi létesítmények száma. Ebben jelentős része van annak, hogy - különösen az ezredfordulótól - sokan az osztrák vendégekre alapozva nyitottak éttermet. Tegyük hozzá, ebben a térségben az még ma sem jellemző, hogy kiváló konyhájú, patinás helyekre kerül lakat. Gergácz Mónika, a Gergácz Ingatlanközvetítő Iroda tulajdonosa elmondta, a jól bejáratott, közkedvelt éttermeket még ma is el lehet adni. Ezek sokszor a személyzettel együtt cserélnek gazdát. A nem jó helyen lévő, nem bevezetett éttermekre viszont szinte egyáltalán nincs kereslet.

A jelenlegi mércével mérve élénkült az étterempiac Kőszeg történelmi belvárosában, amelyet a közelmúltban újítottak fel, de a Fertő tó körüli kerékpárút mentén sem reménytelen az értékesítés. Ugyan nem tolonganak a vevők a Pozsonyhoz közeli magyar falvakban sem, de az itt lakást vásárló határon túliak, valamint az ezekről a településekről Ausztriába ingázó vendégmunkások egyre több étterem-tulajdonosnak és bérlőnek adnak munkát. A szakember hozzátette, a vevők döntő többsége nagyon óvatos. Egyre jellemzőbb, hogy bérlőként kipróbálnak egy-egy helyet és csak kedvező tapasztalatok birtokában válnak vásárlóvá.

Hogyan és mikor lehet vége az ingatlanpiac válságának? Jön még aranykor vagy örökre vége a szép időknek? Lehetőségek és kihívások 2012-től az ingatlanpiacon – ingatlankonferencia a Napi Gazdaság szervezésében 2012. május 31-én. Trendek, lehetőségek, paradigmaváltás, ahogy a szakma látja. Neves előadók, kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, jövőkép.

Forrás: Napi Gazdaság Online

2012.05.23: Élelmiszerlánc Felügyeleti Díj

Egy új, 2012-ben bevezetett díj bevallási határidje (2012.05.31) közeleg. Az új díjról ebben a dokumentumban olvashat, és az abban szereplő elérhetőségeken érdeklődhet.

 

A díjjal kapcsolatban az MVI is feltette kérdéseit a NÉBIH felé, az erre adott válasz itt olvasható:

A felügyeleti díj a vendéglátás tevékenységet végzők esetén az élelmiszer forgalmazásból származó bevétel vagy jövedelem után fizetendő. A jogszabály alapja az, hogy a hatóság kockázati alapon ellenőrzi a felügyelete alá tartozó tevékenységeket, valamint mintát vesz a termékekből. A kockázatbecslés egyik legfontosabb tényezője a tevékenység volumene, vagyis a létesítmény kapacitása, amely jellemzően arányos a tevékenységből származó bevétellel.
A magas kategóriájú éttermek esetén sajnos ezen bevételek nem feltétlenül reprezentálják a tevékenység valós kockázatát, azonban a jogszabály szövege alapján nem áll módunkban eltekinteni a tevékenységre eső teljes bevétel alapú díjfizetéstől. Természetesen ha a bevételeket megbontják, és egyes tételek, mint pl. a felszolgálás díja külön kerülnek elszámolásra, akkor csak élelmiszer-forgalmazásból származó bevételek alapján kell a felügyeleti díjat megfizetni. Többféle tevékenység végzése esetén a bevallásra kötelezett pénzügyi és/vagy főkönyvi nyilvántartása alapján, illetve azon alapuló kalkulációval állapíthatja meg a felügyeleti díj kötelezettség alapját.
Amennyiben egy rendezvény során a rendezvényszervező továbbszámlázza a szolgáltatást, ám azt nem vendéglátó tevékenységként teszi, és mint szervező nem is végez vendéglátó tevékenységet, úgy természetesen az általa végzett tevékenység nem felügyeleti díj köteles.
A jogalkotó is tudatában volt annak, hogy a felügyeleti díj esetében a termékre több alkalommal rakódik a 0,1%-os díj, de a korábbiakban írtak szerint a díj nem adó, hanem egy tevékenység alapján fizetett speciális igazgatási szolgáltatási díj, amely a bevétel alapján van számítva. Ezáltal előfordul, hogy egy termék utáni bevétel alapján 4-5 alkalommal fizetnek díjat, azonban a hatóság is ugyanennyi alkalommal végez felügyeleti tevékenységet.
Üdvözlettel:
dr. Tirián Attila
tervezési referens
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság
1024 Budapest Kis Rókus u. 15/b
e-mail:tiriana@nebih.gov.hu

2012.05.18: Baja: Gasztro Csata

A Minőségi Borok Ételek magazin következő számának hasábjain arról olvashatunk, hogy Gombás András a Magyar Vendéglátók Régiós Szövetségének képviselőjeként az MNGSz által szervezett Gasztro Csatán járt Baja városában. A cikk rövidesen olvasható.

 

2012.04.05: Kritikákat kapott a törvénytervezet

Több száz érdeklődő követte nyomon a Parlament felsőházi termében az Országgyűlés turisztikai bizottsága által rendezett nyílt napot, melyen elsősorban a turizmusról és vendéglátásról szóló törvényjavaslat volt a téma.

Fontos mérföldkőnek nevezte a készülő turizmusról és vendéglátásról szóló törvényt bevezetőjében Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke. Mint elmondta, olyan törvényt készülnek létrehozni, amely minden érintett megelégedettségét szolgálja majd, legyen szó a vállalkozókról, vagy az állam képviselőiről.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára stratégiai ágazatnak nevezte a turizmust, a gazdaság szíve-lelkének minősítve azt. Előadásának egyik legfigyelemreméltóbb eleme egy nemzeti szállodalánc létrehozásának víziója bizonyult, amely a nemzeti szállodaipar egyidejű megteremtését célozza a Kárpát-medence térségében. A gasztronómiáról szólva Szatmáry Kristóf kifejtette, az eddigi eredményeinket az országmarketingbe beépítve Magyarország Európa gasztronómiai központjává válhat.

Rogán Antal szerint egyrészről jó, hogy a hazánkba érkező turisták 70 százaléka Budapestet tartja az egyetlen alkalmas desztinációnak, mert ez az bizonyítja, hogy a főváros még mindig komoly vonzerő, ugyanakkor nem helyes, hogy nem tudjuk elérni, hogy a vendégek "továbbmozduljanak" és 2-3 napot vidéken is eltöltsenek. Ennek a helyzetnek az orvoslására tartaná helyesnek egy központi országpropaganda kialakítását, melyben nincs Budapest-vidék megkülönböztetés. Hozzászólása végén megosztotta a hallgatósággal a sommás, de ugyanakkor nem sok optimizmusra okot adó hírt: törvény igen, adócsökkentés viszont nem lesz...
Kovács Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai képviselet vezetője példaként hozta fel, hogy Ausztriában a marketingpénzek 90 százalékát a helyi TDM szervezetek kapják, és ez így lenne helyes nálunk is, mert a turizmus marketingben a végrehajtandó feladatokat elsősorban ezek a helyi szerveződések látják pontosan. Ezen a ponton csattant fel először előadás közben a nyílt színi taps a felsőházi ülésterem padsoraiban.

Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM szövetség elnöke a tervezet hibájául rótták fel, hogy minden TDM szint finanszírozását garantálja a törvény,javaslatként pedig elhangzott, hogy az IFA kiegészítő támogatást csak az kaphasson, aki TDM szervezetet üzemeltet.
"Magam is osztom azok elégedettségét és örömét, akik üdvözlik a törvény létrejöttét - Tette hozzá Deák Imre, a Danubius Hotels vezérigazgatója -, de több évtized várakozás után elbírt volna még néhány hónapot, hogy megalapozottabb, kevésbé általánosító vitairat kerüljön a szakma elé."

Deák szerint a szakképzés kérdését indokolatlanul szűkszavúan tárgyalja a tervezet, és elengedhetetlen lenne az országos marketing keret térségi szintű rögzítése. Szakszerű alapvetés nem létezhet pontos definíciók nélkül, ez is a törvény hiányossága.
Kapacitásnövelés helyett minőségnövekedéssel lehet csak elérni, hogy a fiatalok kizárólag tapasztalatszerzés céljából menjenek külföldre dolgozni, de a megszerzett tudást itthon kamatoztassák - zárta szavait a Danubius Hotels vezérigazgatója.

"Magas színvonalú gasztronómia a legjobb országmarketing" - sommázta mondanivalóját Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, aki tizenöt okot sorolt fel néhány perc alatt, amely a hazai vendéglátás versenyképességét az ellehetetlenülés határáig nehezíti. A kis- és középvállalkozások 75 százaléka veszteséges, és ezek számára a tartalékok felélése után a létezés egyetlen lehetséges útja a szürke- és feketegazdaság irányába történő elmozdulás. Márpedig a vendéglátás létezik turizmus nélkül, de a turizmus nem létezhet vendéglátás nélkül, nyomatékosította az elnök, kiemelve, hogy a számtalan csapás ellenére a magyar gasztronómia jelentős közelmúltbeli sikerekkel dicsekedhet. (A sikereket a lassan fogyatkozó közönség lelkes tapssal köszöntötte.)
A közönség soraiból érkező reakciókat követően slusszpoénként Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke zárszavában megemlítette, hogy törvénytervezethez a szaktárcáktól beérkezett észrevételek szinte kivétel nélkül a nyílt napon elhangzott gondolatokkal ellentétes javaslatokat tartalmaznak.

Összegezve: van még tennivaló a turizmus törvénytervezet körül...

Forrás: turizmusonline.hu

2012.03.30: Krivács András az MNGSz új elnöke

2012. március 27-én megtartotta soron kívüli tisztújító küldött közgyűlését a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, melyen - a Prohászka Béla volt elnök lemondását követően működő Elnöki Ügyvivői Testület munkáját leváltva - új elnököt választottak a küldöttek a két év múlva esedékes tisztújításig.

Három kandidáló volt az elnöki pozícióra, Merczi Gábor a Gundel Étterem séfje, Krivács András a baktalórántházi Fenyves Szálloda és Konferencia Központ szállodaigazgató-tulajdonosa és Farkas József a ráckevei Kék Duna Wellness Hotel tulajdonosa. A kétkörös választást végül Krivács András nyerte meg.
Két további pozícióra is új személyeket választottak - Kocsonya Kálmán szakács alelnök elfoglaltsága miatt mondott le pozíciójáról, Török István éttermi alelnök pedig visszavonult és ezután a Schnitta Sámuel Éttermi Bizottság vezetésével foglalkozik -, a jelenlévők a szakács alelnöki pozícióra Ambrus Györgyöt (MNGSZ Gyula és Környéke Régió elnöke), éttermi alelnöki pozícióba pedig Barabás Zoltánt (MNGSZ Debrecen és Környéke Régió elnöke, a debreceni Barabás Étterem tulajdonosa) választották.
A képen balról jobbra Ambrus György, Barabás Zoltán, Krivács András.

Forrás: turizmus.com

 

Gratulálunk mindkét tagunknak!

2012.03.30: XXIV. TAVASZI EMLÉKHADJÁRAT

Április 3.-án Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozatának jászberényi állomásán a Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesületet programját ajánljuk figyelmükbe:

2012.04.03: Jászberény

9.00. Huszárkonyha - főzőbemutató (Margit-Sziget) (Bíráló Bizottság: Benke László-Csányi Sándor-Waszlavik Gazember László

9.00. - 12.00. "Jászsági barangoló" - "Jászberény a tavaszi hadjárat főhadiszállása" (történelmi vetélkedő általános és középiskolások részére)

11.00. Kiállítás megnyitó (városi ajándékok+ tavaszi hadjárat képekben)

12.00 -14.00 A VÁROS EBÉDJE (Margit-Sziget - főzi: Csányi Sándor és hadtápegysége)

14.30. Térzene - Légierő Zenekar (Fő-tér)

14.00 -18.00 Gyereksziget (kézműves foglalkozások, toborzó játék, János vitéz képmutogató előadás, lovagoltatás és népi játékok)

Vásár a rendezvény ideje alatt.

A szervezők mindenkit szerettel várnak!

További rendezvény helyszínek:

Március 31. Hort

Április 1. Hatvan - Boldog

Április 2. Boldog, Jászfényszaru

Április 3. Jásztelek, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászberény

Április 4. Nagykáta, Tápióbicske

Április 5. Tápióbicske, Szentmártonkáta, Kóka, Dány, Dány-Szentkirály, Isaszeg

Április 6. Isaszeg

Április 7. Isaszeg, Gödöllő, Szada, Veresegyház, Kerepes, Mogyoród,

Április 8. Vác - Fót, Alag-Dunakeszi, Horány, Szigetmonostor

Április 27. Nagysalló, Köbölkút, Szőgyén, Für, Kürt, Bátorkeszi, Madar

Április 28. Szentpéter, Hetény, Marcelháza, Dunaradvány

Április 29. Pat, Izsa, Révkomárom, Komárom

Május 6. Cinkota - Mátyásföldi Repülőtér

Május 19. Budavár

2012.03.22: Viszontagságok a vendéglátásban

A vendéglátásban dolgozók nem csak a pénzügyi válság miatt csökkenő fogyasztói kedv, de a főnökök tisztességtelen húzásai és a nem megfelelő munkakörülmények miatt is egyre kiszolgáltatottabbak - arta a hvg.hu. Mint írják, hosszú távon a tavaszi-nyári szezon és négynapos ünnepektől várt fellendülés sem segítheti ki őket.


"Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert az emberek még kevésbé költenek éttermekre és szállodákra, mint eddig. A SZÉP kártya sem indult még be, egyelőre nem lendítette fel a vendéglátást és az idegenforgalmat. Az élelmiszerárak magasak, ezt feldolgozni és megmunkálni rengeteg plusz költség. És akkor még nem beszéltünk a Malév csődjéről, amivel szintén rengeteg turistától estünk el. A négynapos ünnepek kicsit segíthetnek, de nagy változás a hazai piac tekintetében nem várható, pedig csak az segítene hosszútávon, ha a belső kereslet állandósulna" - mondta el a hvg.hu-nak Várnai Zsuzsanna, a mintegy 25-30 ezer tagot számláló Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet (VISZ) ügyvezető elnöke.
A 2010-es KSH-adatok szerint az ország 57 ezer vendéglátóhelyén mintegy 154 ezer fő dolgozik, ami az összes foglalkoztatott 4,1 százaléka. Ráadásul a KSH legfrissebb jelentése szerint a vendéglátósok keresnek a legkevesebbet.

"Január óta nem kaptam fizetést, a főnököm nem egyszer játssza el azt, hogy az orrom előtt veszi ki a pénzt a kasszából és azt mondja, nehogy már én menjek haza pénz nélkül" - meséli az egyik budapesti belvárosi étteremben dolgozó fiatal lány, aki a jobb megélhetés reményében költözött Egerből a fővárosba, ahol szintén vendéglátósként dolgozott, hogy a tanulmányait és a megélhetését fedezni tudja. Nyár óta ez a harmadik éttermi munkahelye Budapesten.

A főnök-alkalmazott viszony tekintetében a megkérdezett felszolgálóknak is sommás a véleménye: "Úgy tekintenek ránk, mintha mi függnénk tőlük és ezt minden szempontból érzékeltetik is velünk. "Visszatartják a fizetéseket, nem veszik figyelembe a szabadnapokat, kevesebb embert dolgoztatnak. Én az év elején például 31 napot dolgoztam le egyhuzamban, a kollégám 37-et. De nem csak a munkaerőn spórolnak, hanem ahol csak tudnak - most például két fokos vízben mosogatok itt a pultban hónapok óta" - idézi a hvg.hu.

Egy szintén régóta vendéglátásban dolgozó, jelenleg álláskereső fiatalember arról számol be, hogy nem csak a kisebb magánvállalkozások, de a nagyobb étteremhálózatok vezetői is gyakran visszaélnek az alkalmazottak kiszolgáltatott helyzetével.

A munkaszerződés a szabadnapok és a munkaidő mellett elvileg azt is rögzíti, hogy a munkáltatónak mit kellene biztosítania, például öltözőt a felszolgálóknak, zuhanyzót a szakácsoknak, de ezek a helyiségek gyakran más funkciót töltenek be  - meséli egy belvárosi vendéglő felszolgálója.

"10 évvel ezelőtt ugyanannyit kerestem, mint most." "Az sem ritka, hogy a jattokat nyúlják le" - mesélik egymás szavába vágva a hvg.hu-nak a megkérdezettek. "Sokan azért nem adnak jattot, hiába vagy kedves, mert nem akar a vendég a tulajnak fizetni. A válság hatását is ott lehetett először érezni, hogy egyre kevesebb borravalót adtak, most pedig egyáltalán nem járnak étterembe, legalábbis a magyarok" - mondja a bisztró vezetője.

Várnai Zsuzsanna szerint a dolgozókkal szembeni visszaélések általánosak, ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy most több lenne, mint korábban volt. A leggyakoribb szerinte, hogy nem fizetik ki a túlórát, többet dolgoztatják a munkavállalót, mint ahány órára felvették.

"Ha valaki a teljesítménylapjával bizonyítani tudja, hogy méltánytalanság történt, akkor először a munkáltatójával próbálunk peren kívüli egyezséget kötni, ha nem, akkor ügyvédhez fordulunk. Mi csak a tagjaink érdekeit védjük, ugyanakkor a kiterjesztett ágazati kollektív szerződésben foglaltak ugyanúgy jogszabályokat tartalmaznak, mint a munka törvénykönyve, tehát mindenkire vonatkoznak, akár tagja az érdekképviseletnek a munkáltató, akár nem. Ezen meg is szoktak lepődni, pedig a munkaügyi ellenőrök ezt veszik figyelembe mindenkinél az ellenőrzések során" - mondta Várnai Zsuzsanna. (hvg.hu)

2012.03.14: Gyulai sódarmustrán a Békési pálinka.

Március 16-18. között várjuk Gyulán a Kolbász és sódarmustrán!

A három éve útjára indított gasztronómiai fesztivál mára meghatározó és egyben szezonnyitója Gyula turisztikai kínálatának. A tradicionális élelmiszerek kedvelői megismerhetik számos hazai és külföldi húsipari kiállító, kézműves és őstermelő hagyományos módon készített termékeit valamint a Békési pálinkákat melyekkel a pálinka mobilban találkozhat.

 

A három nap során szórakoztató és gasztronómiai program közül választhatnak a látogatók. Ezek közül kiemelnénk a kolbász és sonkavásárt a hozzá kapcsolódó kolbász és füstöltáru versennyel. A városi helyszíneket is érintő Kolbász és Sonkatúrát, valamint az első alkalommal megrendezésre kerülő "Gyulai Médiagyúrást", ami során helyi és országos médiák képviselői mérik össze kolbászkészítési képességeiket. A gyermekek szórakozásáról mini vidámpark, egész napos játszóház, pónilovagolási, míg a felnőtt korosztály néptánc és népzenei előadások, Dumaszínház, Ruzsa Magdi, Tabáni István, Dirty Slippers koncertek közül válogathat.

2012.02.03: A turisztikai szakma idei díjazottjai

A Turizmus Kft. hagyományos február 1-jei díjátadó fogadásán 19 díjat adtak át a mértékadó szakmai szervezetek a Művészetek Palotájában. Idén új kategóriákban is kaptak elismerést a szakemberek.


A díjak, a díjazó szervezetek és a díjazottak:

Az év turisztikai munkaadója (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége): Antoine Guego, az Accor- Pannónia Hotels Zrt. vezérigazgatója
Az év autóbuszos személyszállítója (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete): Czakó Tibor, a kiskunfélegyházi PIZOLIT Kft. ügyvezetője
Az év TDM szervezete (Magyar Turizmus Zrt.): Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft.
Az év Tourinform munkatársa (Tourinform Szövetség és a Magyar Turizmus Zrt. közös díja): Glózik Klára, a Békés megyei Tourinform iroda irodavezetője 
Az év turisztikai újságírója (Magyar Turizmus Zrt.): Jásdi Bea, a Gyöngy magazin szerkesztő-újságírója
Az év idegenvezetője (Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége): Kaiser Mihály, a Haris Travel Club
Az év gasztronómusa (Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség): Kovács László, a La Fiesta Party Service tulajdonos ügyvezetője
Az év kempingese (Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége): Liszta Orsolya, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. üzemeltetési asszisztense
Az év Tourinform iroda fenntartója (Magyar Turizmus Zrt.): a Veszprémi Turisztikai Nonprofit Kft.
Az év TDM menedzsere (Magyar Turizmus Zrt.): Lőrincz Katalin, a Veszprémi Turisztikai Nonprofit  Kft. ügyvezetője
Az év beutaztatója (Magyar Beutaztatók Szövetsége): Módli Ilona, az Aktív Tours tulajdonos ügyvezetője
Az év autókölcsönzője (Magyar Autókölcsönzők Szövetsége): Rakonczai Zsuzsa, az EUrent Autókölcsönző Kft. irodavezetője
Az év vendéglátója (Magyar Vendéglátók Ipartestülete): Rápolthy István, a Tuba Tanya (Hajdúszoboszló) tulajdonos ügyvezetője
Az év repülőjegy-értékesítője (IATA Repülőjegyértékesítő Irodák Magyarországi Egyesülete): Schantz Ágota, az OTP Travel munkatársa
Az év rendezvényszolgáltatója ( Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége): Semsei Rudolf, a Budapest Party Service Kft. tulajdonos ügyvezetője
Az év idegenforgalmi oktatója (SZVT Turizmus Szakosztály): Széles Péter, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára
Az év szállodása (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) Szepesi Richárd, a Mesés Shiraz és Bambara szállodák igazgatója
Az év rendezvényszervezője (Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége): Szigedi Krisztina, az Asszisztencia Kft. ügyvezetője
Az év utazási irodása (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége): Szkevisz Teodorosz, a Theo Tours tulajdonos ügyvezetője

Forrás: turizmus.com

 

Gratulálunk!

2012.01.30: Jó Higiénés Gyakorlat vendéglátók részére

Az élelmiszerjog, ezen belül az élelmiszer-biztonság megteremtését célzó szabályozások elsődleges feladata az emberi élet és egészség magas szintű védelme. A két alappillére, az Európai Parlament és a Tanács "az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról" szóló 178/2002/EKrendelet és az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról.

Az uniós rendeletek általános megfogalmazásúak, keret szabályokat állapítanak meg, és csak az elérendő célt - jelen esetben az élelmiszer-biztonság garantálását, a fogyasztók egészségének védelmét - illetve a fő követelményeket határozzák meg. Szükség van tehát az élelmiszeripari vállalkozók számára olyan gyakorlati iránymutatásra, amely segítséget ad a biztonságos élelmiszer előállításához, a kockázattal arányos mértékű szabályozással. 

Mindezek megvalósulását a HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági programok és eljárások (852/2004/EK) segítik. A HACCP rendszerek a Jó Higiéniai Gyakorlatra épülnek (Good Hygiene Practice, a továbbiakban: GHP), amely a legalapvetőbb feltételeket és szabályokat tartalmazza. A 852/2004/EK rendelet megfogalmazza, hogy "a helyes gyakorlatról szóló útmutatókkal kell ösztönözni a megfelelő higiéniai gyakorlat alkalmazását". Ezt a célt szolgálják a szakáganként kidolgozott Nemzeti Útmutatók, amelyekben megjelennek a konkrét szabályozások.

Az útmutató elkészítésére még 2008-ban megalakult egy munkacsoport, amelynek tagjai társadalmi munkában dolgoznak, és képviselik a szakmai civil szervezeteket. A közelmúltban megjelent 62/2011 (VI.30.) VM rendelet kapcsán a munkacsoport elkészítette a mellékelt munkatervét, amely alapján dolgozik. A munkaterv szerint egy-egy témának szakmai szervezetekből és a hatóság képviselőiből is van felelőse.

Célunk, hogy a vendéglátás Jó Higiéniai Útmutató (GHP) a szükséges követelményeket kivitelezhető, a mindennapi életben alkalmazható formában tartalmazza, vegye figyelembe a nemzeti szokásokat, technológiákat és nemzeti sajátosságokat.  

Célunk továbbá, hogy a vendéglátás Jó Higiéniai Gyakorlat Útmutató (GHP) a szakma által elfogadott, megvalósítható, ugyanakkor a mai higiéniai elvárásoknak is megfelelő, az élelmiszer-biztonságot szavatoló szabályozásokat tartalmazza az étkeztetés és vendéglátás, a vendéglátóipar számára.

A munkacsoport ülései nyitottak, azokon a gyakorló vendéglátó szakemberek közül bárki részt vehet, és becsatlakozhat a munkába.

Az ülések helyszíne: Budapest, IX. Mester utca 81. Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság földszinti tanácsterme.

Az üléseken elfogadott, egyes fejezetek szövege terveink szerint 4 hétig kikerül a munkacsoportban dolgozó szakmai szervezetek és az MgSzH honlapjára, azokhoz ez alatt az idő alatt bárki hozzászólhat, javaslatot tehet a változtatása, kiegészítésre. A hozzászólások feldolgozása a negyedik hét utáni következő munkacsoportülésen megtörténik, majd a fejezet lezárásra kerül.

Az útmutató egyes fejezeteinek, a munkaanyagoknak a kezeléséhez és a hozzászólásokhoz az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

A bal oldalon az adott fejezetekhez kapcsolódó jogszabályokból idézett szövegrészek, azaz a jogszabályban előírtak találhatók, azokon változtatni ebben a munkafolyamatban nem lehet. A jobb oldalon találhatók a munkacsoportban kidogozott szöveg tervezetek, amelyek alakíthatók. Ezekhez várjuk a vendéglátó szakma javaslatait, amelyet kérünk szövegszerűen, az útmutatóba beemelhető fogalmazásban megtenni.

Az útmutató tervezetét erre a linkre kattintva olvashatja!

2012.01.27: Télbúcsúztató borvacsora a Ruppert pincészet boraival

TÉLBÚCSÚZTATÓ BORVACSORA

Az Öreg Tanyacsárdában
a Vylyan Pincészet és a Ruppert Pincészet borainak kóstolójával

2012. február 18-án, szombaton

19.00 órai kezdettel az Öreg Tanyacsárdában.

A négyfogásos gálavacsorát a Tanyacsárda mesterszakácsai készítik el

Az est ára menüvel és borkóstolóval: 8.000.-Ft/fő

MENÜ:

 

Vendégváró falatkák:

Kolbászos-káposztás pogácsa
Aperitif italunk:    Pajkos Szamóca (Spiritus Primus Kft)

Fogadó bor:   Vylyan Rizling (Boszorkány) 2011

 

Szürkemarha hátszín marinírozott zöldségszalmával töltve

Kagylóval és lazaccal töltött fogaspiramis, lime-os ribizlizselével,

majonézes, tojásos zellersalátával

Vylyan Rosé (Kakas) 2011


Juhtúróval bélelt jércemell medvehagymás, házi szélesmetélttel

Vylyan Chardonnay (Hërka) 2011


Párolt szarvascomb sokmagvas burgonyagombóccal, tőkegombaraguval

Ruppert Pinot Noir 2008    Aranyérmet nyert

Ruppert Cabernet Sauvignon 2008

 

Csokoládé szuflé erdei gyümölcsözönnel, csörögefánk fahéjas porcukorral

Ruppert Cabernet Franc 2009    Aranyérmet nyert

 

A jó hangulatról cigányzenekarunk és Retro Video Disco gondoskodik.

 

Akik a menüt készítik:

Heródek János és Kása János mesterszakácsok

 

Információ, asztalfoglalás:

Tel.: 76/ 356- 010; Fax: 76/ 356- 576

www.tanyacsarda.hu

2012.01.27: Megalakult a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetsége

A magyar pincefalvakban meglévő népi építészeti és kulturális örökségek megőrzése, értékvédelme és bemutatása érdekében négy település csatlakozásával létrejött a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetsége. Az alapító okiratot a székhelyül választott Tolna megyei Györkönyben írták alá.


Györköny, Monor, Páty és Ócsa, pontosabban az ezen településeken működő civil szervezetek hozták létre egyéves előkészítő munka után a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetségét a Györkönyi Pincehegyért Egyesület elnöke, Györköny polgármestere kezdeményezésére. Braun Zoltánt a szövetség elnökévé választották, a székhely Györköny lett.
Braun Zoltán az MTI-nek elmondta, Magyarország sok településén találhatóak még pincefalvak. Ezek általában nem a nagy borászatok árnyékában, hanem kis falvak mellett eldugva, gyönyörű környezetben, sok esetben szinte ismeretlenül. Jellemzőjük, hogy a település lakott területeitől, illetve a szőlő ültetvényektől elkülönülten épültek fel.
"Pincefalunak minősül az a szőlő- és borfeldolgozására alkalmas présházakból, pincékből álló épületegyüttes, amely egy különálló rendezési övezetben, területen, a település területén jött létre. Az itt kialakult közösségi létforma, az építészeti és természeti környezet a település kultúrájának, hagyományainak és arculatának szerves és meghatározó részét képezi" - fogalmazott Braun Zoltán.
Hangoztatta, szeretnék ezeket a kihalástól megóvni, a bennük rejlő értékeket megőrizni, másoknak megmutatni együtt, közös erővel. Azt, hogy pontosan mi tekinthető pincefalunak, szakmai szervezeteket is bevonva, rövidesen egzakt módon meg fogják határozni.
A györkönyi pincehegy 11 hektáros területén 330 présház van, és bár a szőlővel való foglalatosság, a borkészítés egykor szinte az egész falut eltartotta, ma már nem éri meg ezzel foglalkozni, a pincehegy már nem biztosít megélhetést. Ugyanez a többi pincefalura is elmondható, mint ahogyan az is, hogy ezek a folyamatok építészeti szempontból is nyomot hagytak a présházakon, sok került romos állapotba; az esetleges felújításokat a környezet, az építészeti hagyományok figyelmen kívül hagyásával végezték el.
Egyes pincefalvakban - mint például Monoron - elértéktelenedtek, és olcsón cseréltek gazdát ezek a komfort nélküli ingatlanok, amelyeket alacsony jövedelműek lakásként használnak, amiből mindenféle bonyodalom, rendetlenség származik. Ezt már Kugel György mondta el az MTI-nek. Ő a Monor Környéki Strázsa Borrend és a Monori Borút Egyesület képviseletében vett részt az új szövetség alapításában.
A zömében több száz éves pincefalvak, ahol vannak építészeti szempontból értékek is, főként azért érdemesek a figyelemre, mert a közösségi élet színterei voltak és lehetnek - vázolta Kugel György. Az a cél, hogy erre ráirányítsák a figyelmet. Ennek eszköze a közös marketingmunka, az anyagi források összpontosítása, pályázati lehetőségek kiaknázása, a tapasztalatok, ötletek cseréje, jó gyakorlatok átültetése.
Terveikről Braun Zoltán azt mondta, közös adatbázist, honlapot kívánnak létrehozni. Útjára indítják a "Kalandozások a magyarországi pincefalvakban" turisztikai programsorozatot, a Pincefalvak napját. Előbbi lényege, hogy a kitűzött elismerésre, címre pályázóknak sorra kell látogatniuk a pincefalvakat, utóbbié, hogy egy kijelölt napon az összes pincefalu hasonló tematikájú rendezvénnyel hívogatja az érdeklődőket.
A tagság célja, hogy a pincefalvak és általuk a települések gazdasági erejét erősítsék, a vidék fejlődését elősegítsék azzal, hogy munkahelyteremtő, jövedelmet termelő vállalkozások elindulását generálják. A szövetség nyitott, várják a többi magyar pincefalu csatlakozását.

Forrás: turizmus.com

2012.01.24: Információ a kötelező kamarai regisztrációról

Tájékoztató
a
gazdálkodó szervezetek kötelező regisztrációjáról
és a
kamarai hozzájárulás megfizetéséről
Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.
A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:
 
2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelesek
 
-          kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
-          a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
-          a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.
 
A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya.
 
További kivételt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2.§ (2) bekezdése állapít meg, mely szerint a magán-állatorvosi, az ügyvédi, az egyéni szabadalmi ügyvivői, a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytatók szintén nem kötelesek nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.
 
Lényeges továbbá, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.
 
A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.
 
A bejelentés módja
 
Az elektronikus regisztrációt segítő szoftver elkészültéig (2012. január vége) a vállalkozások a kamarai honlapokról kinyomtatható adatlap kitöltésével és cégszerű aláírás után postai úton, a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához címezve, illetve személyesen, a székhely szerint illetékes kamarák ügyfélszolgálati irodáiban nyújthatják be regisztrációs kérelmüket. Az adatlap elektronikus, online verziója várhatóan 2012. január végén lesz elérhető, amely lehetővé teszi a gyors, számítógéppel történő kitöltést.
 
Az adatlap kötelező és önkéntesen megadható adatokból áll, a nem kötelező jelleggel megadható adatok közlése a regisztrációs szám kiadását nem befolyásolja, de a közölt adatok valódiságáért az adatközlő felel.
 
Az adatlap kitöltését szintén a honlapokon elérhető kitöltési útmutató segíti.
A területi kereskedelmi és iparkamarák ügyfélszolgálati irodái elérhetőségéről és nyitva tartásáról a kamarai honlapokon tájékozódhat.
 
A benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmek csak az 5.000,- Ft-os kamarai hozzájárulásnak a területi kereskedelmi és iparkamara erre a célra elkülönített bankszámláján történő jóváírást követően teljesíthetők. Az összeg átutalásánál a közlemény rovatba feltétlenül kérjük feltüntetni a kérelmező adószámát és a "kamarai hozzájárulás" szöveget.
 
A banki átutalás mellett lehetőség van az ügyfélszolgálatokon történő készpénz-befizetésre is.
 
Egyes területi kamaráknál "sárga postai csekken" is befizethető a hozzájárulás. Erről a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamara honlapján tájékozódhat.
 
A kérelmező a nyilvántartásba vételről e-mail cím birtokában a területi kereskedelmi és iparkamarától elektronikus értesítést kap, amely tartalmazza a vállalkozás kamarai regisztrációs számát, valamint azt, hogy az 5.000,- Ft-os kamarai hozzájárulást is megfizette. A hozzájárulásról számla nem készül, az a banki bizonylat, illetve befizetési pénztárbizonylat alapján elszámolható.
 
A területi kamarák adatainak megismeréséhez kattintson ide.
 
A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.
 
Amennyiben további kérdése van, vegye fel a kapcsolatot telefonon vagy elektronikus levélben a területileg illetékes iparkamarával.
 
Köszönjük, hogy regisztrációjával hozzájárul ahhoz, hogy olyan kamarai nyilvántartás jöhessen létre, amely szándékaink szerint javítja az üzleti forgalom biztonságát, a vállalkozások és a kormányzat számára egyaránt hasznosítható információkkal tud szolgálni.

Forrás: mkik.hu

2012.01.17: Valami történik?

Rábukkantunk Magyarországról szóló egyik legjobb turisztikai kampányfilmre, mely a hazai turizmust igyekszik népszerűsíteni a magyar emberek számára. A hozzá kapcsolódó weboldalt itt lehet megtekinteni.

2012.01.12: Túl az ötezrediken a Hungary Card

Az alig egy hónapja megjelent 2012-es Hungary Card (Magyar Turizmus Kártya) az előző évek azonos időszakához képest időarányosan lényegesen több eladással büszkélkedhet - mondta Gál Gábor, a Hotelinfo Kft. ügyvezető igazgatója -, és január első hetéig túllépte az ötezer eladott darabot. Ezeknek jelentős többsége céges értékesítés volt.

Úgy tűnik, a HR-esek rátaláltak az ideális párosításra: a dolgozóknak SZÉP kártyát (mint turizmusban elkölthető fizető eszközt) és mellé Hungary Cardot (mint kedvezményeket biztosító turisztikai kártyát) adnak. A kártyákat háromféle árban, 2.550, 5.800 és 9.300 forintért lehet megvásárolni (Basic, Standard, Plus elnevezéssel), természetesen az elérhető kedvezmények is ennek arányában bővülnek.

A 9.300 Ft-os kártyával egy átlagos család egy hétvége alatt 5.000-25.000 Ft-ot spórolhat, így akik egy év alatt legalább kétszer el tudnak menni pihenni, már a második alkalomtól garantáltan "nyerésben vannak". Extra nagyarányú kedvezményt adó partnerek is megtalálhatók a listán, nem ritka az 50-100%-os megtakarítási lehetőség sem. A turizmusból és annak határterületeiről több, mint 1200 partnert felvonultató kártya mára már jelentős idegenforgalmi hatással büszkélkedhet, iránymutató és költséghatékony ötleteket adva a nehéz gazdasági helyzetben is megpróbálja kimozdítani az embereket otthonról. A kedvezmények listája és az egy-egy városra, régióra koncentráló megtakarítási tippek a Hungary Cardhoz adott majd' 200 oldalas katalógusban és a www.hungarycard.hu weboldalon találhatók.

Forrás: turizmus.com

2012.01.04: Sajtó megjelenések tagjainkról

Klikk a nagyobb képhez! Klikk a nagyobb képhez! Klikk a nagyobb képhez!

A Vendéglátás magazin 2011.12. számában Jakabffy László portréjával ismerkedhetünk meg. Tanulságos, érdekes írás.

 

Klikk a nagyobb képhez!

Az MNGSz elnökjelöltjeként induló Krivács András szakmai életútját olvashatjuk a Minőségi Borok Ételek magazin hasábjain. Drukkolunk neki a győzelemhez!

 

Klikk a nagyobb képhez!

Thurzó Katalinnal a Trade Magazin készített riportot, melyben az MVI-ben töltött 20 évéről nyilatkozik. Mi pedig várjuk értékes szakmai írásait ebben az esztendőben is!

 

2012.01.02: Idén még melegkonyhás vendéglátóhelyeken is beváltható az Erzsébet-utalvány

(MTI) - A papír alapú és elektronikus Erzsébet-utalvány kibocsátási szabályait tartalmazza az a közigazgatási s igazságügyi miniszteri rendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A január első napjától hatályos, módosított személyi jövedelemadó (szja) törvény vezette be az Erzsébet utalványt, amelyik fogyasztásra kész étel vásárlására jogosít, de jövő év végéig melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is
felhasználható.
Az utalvány kibocsátója a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, akinek a munkaadója ilyet juttat a kafetéria rendszer keretében, az az utalványos, az elfogadóhelyek jegyzékét a kibocsátó a honlapján teszi közzé.
Egy utalványos - egy év alatt - több munkaadótól is kaphat utalványt, amelynek a felhasználási ideje a következő év utolsó napja. A papír alapú utalványra - egyebek mellett - rá kell nyomtatni a beváltási értéket, a felhasználhatóság körét, és a lejárat időpontját is.
Az elektronikus utalványt az elfogadóhely vagy terminálon, vagy a kibocsátó által kialakított központi internetes felületen keresztül váltja be. Az utalványos telefonon lekérdezheti aktuális egyenlegét.
Horváth Endre, az utalványt kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke elmondta, hogy januártól állami monopólium lesz az étkezési jegy kibocsátása, amely Erzsébet-utalvány néven funkcionál. Ennek pénzügyi eredményéből indul a szociális és gyermek étkezési program, Erzsébet program néven. A havi 5 ezer forintos Erzsébet-utalvány a munkaadónak több mint 30 százalékkal kedvezőbb annál, mintha munkabért adna az alkalmazottjának.
Az idei adótörvényekben szerepel egy másik, 12.500 forintos béren kívüli étkezési juttatás is, amely a meleg étteremmel rendelkező munkaadók adhatnak alkalmazottaiknak. (MTI)

2011.12.27: Évzáró gondolatok

A Minőségi Borok Ételek magazin hasábjain évvégi számvetés apropóján olvashatunk szövetségünkről és a szövetség alapítójáról Gombás Andrásról. A cikk a képre kattinva olvasható.


A fenti gondolatokkal felvértezve minden kedves Tagunknak és Olvasónknak eredményekben gazdag Boldog Új Évet kívánunk!

Tovább a 2011-es év eseményeihez