Magyar Vendéglátók Ipartestületének Régiós Szövetsége

KSH adatok a vendéglátás 2009. évi eredményeiről.

A szálláshely-szolgáltatás mellett a vendéglátás a turizmus másik meghatározó ágazata.
2009-ben a vendéglátásból folyó áron 681 milliárd forint árbevétel származott. Az árbevétel 86%-a, 587 milliárd forint (2008-ban 600 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátásban, 94 milliárd forint (2008-ban 86 milliárd forint) a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátásban realizálódott.

A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene tovább csökkent, az általános gazdasági válság hatására 2009-ben már 7%-os visszaesés mutatkozott. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátásé 8%-kal esett vissza, ezzel szemben a munkahelyi vendéglátóüzleteké 2%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A vendéglátó-szolgáltatások átlagosan 7%-kal drágultak.

2009. június 30-án összesen 57019 vendéglátóhely várta a vendégeket Magyarországon, számuk mindössze 1%-kal (392 egységgel) nőtt az egy évvel korábbi állapothoz képest. A vendéglátóüzletek 87%-át (közel 50 ezer) a kereskedelmi vendéglátóhelyek tették ki, míg a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek részesedése 13% volt.

Vendéglátóhelyek számának alakulása típus szerint, 2009. június 30.

Típus	Száma	Változás 2008-hoz képest (%)
Kereskedelmi vendéglátóhelyek összesen	49 839	100,4
Éttermek	11 767	100,8
Cukrászdák	1 541	90,4
Bárok, borozók	13 982	99,8
Egyéb vendéglátóhelyek	22 549	101,4
Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek	7 165	102,4
Vendéglátóhelyek	57 004	100,7
Ebből: Egyéni vállalkozók által működtetett vendéglátóhelyek	24 077	95,0

A kereskedelmi vendéglátóüzletek és a munkahelyi rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóegységek számának alakulása eltérő. Míg a munkahelyi rendezvényi és közétkeztetést végző üzletek állománya évről évre nő, addig a kereskedelmi vendéglátóüzleteké lényegében változatlan.
Az éttermek, valamint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóegységek száma 1, illetve 2,4%-kal bővült, az utóbbiak száma meghaladta a 7 ezret.
A cukrászdák száma 10%-kal mérséklődött, az évekig tartó lassuló növekedési és a 2004-től mutatkozó erősödő csökkenési ütem következtében számuk még a 10 évvel korábban mért szintet sem érte el.
Az egyéni vállalkozások vendéglátásban való szerepvállalása számottevően nem változott az egy év alatt. 2009. június 30-án a kereskedelmi vendéglátóegységek 45%-át, a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátók 24%-át egyéni vállalkozók üzemeltették, míg egy évvel korábban ez az arány 48%, illetve 25%-os volt.
Hasonlóan a korábbi évekhez, az ország vendéglátóüzleteinek több mint egynegyede (15 ezer) 2009 első félévének végén is a közép-magyarországi régióban összpontosult, - ebben a régióban koncentrálódott a kereskedelmi vendéglátóhelyek 27%-a és a munkahelyi rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóegységek 28%-a. Egy év alatt a vendéglátóüzletek számának bővülése elsősorban a közép-magyarországi régióra irányult, ebből a fővárosi vendéglátóhelyek számának növekedése 43%-os részarányt képviselt.

A 2009. október 1-jén hatályba lépett a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (XI. 29.) Korm. rendelet, amely hatályon kívül helyezte az üzletek működését szabályozó 133/2007 (VI.13.) Korm.rendeletet, és új alapokra helyezte a kereskedelmi tevékenységet és annak önkormányzati nyilvántartását. Erre való tekintettel a legfrissebb rendelkezésünkre álló adatok 2009. június 30-i állapotra vonatkoznak.

Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről
A közép-magyarországi régióban a vendéglátóhelyek száma dinamikusan nő. A vizsgált időszakban az éttermek számának alakulását tekintve csupán a közép-dunántúli régióban figyelhető meg enyhe viszszaesés.
A cukrászdák számának visszaesése a közép- és a nyugat-dunántúli régiókban volt leginkább számottevő, ahol a félév végére 17, illetve 15%-kal kevesebb cukrászda várta a vendégeket.
A munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóegységek száma a korábbi évekhez hasonlóan minden régióban tovább növekedett.
A vendéglátóhelyek száma összességében lényegesen nem változott a kiemelt üdülőkörzetekben az egy év alatt.
Ezzel szemben 2009 júniusában a Balatonnál, a part közeli településeken már 3%-kal több étterem, 4%-kal több bár és borozó, valamint több mint háromszor annyi munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely működött, mint egy évvel korábban. A cukrászdák száma azonban - az országos tendenciát lényegesen meghaladóan - 17%-kal csökkent.
A kiemelt üdülőkörzetek éttermeinek, a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyeinek, valamint a bárok, borozók száma nem változott jelentős mértékben, a cukrászdáké viszont 7%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
2009 júniusában a kereskedelmi vendéglátóhely és a munkahelyi, rendezvény és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek 39%-a üzemelt a 8 kiemelt üdülőkörzetben. Ezen belül a fővárosi vendéglátóhelyek aránya volt túlsúlyban, 43%-kal. A vendéglátóhelyek 18 és 12%-a a Balatonnál és a Mátra-Bükk üdülőkörzetben működött.
Összességében, az ország vendéglátóhelyeinek számát tekintve, a főváros 17%-os, a Balaton térsége 7%-os, a Mátra-Bükk üdülőkörzet 5%-os részarányt képviselt, akárcsak egy évvel korábban.

2010 márciusában Háber Tamás MVI elnök és Thurzó Béláné MVI gazdasági alelnök elkészítette az MVI Gazdasági Programtervét, amely ide kattintva megtekinthető.

Mészáros István régiós alelnökkel, az abonyi Mészáros Vendéglő tulajdonosával készült riportot olvashatják a képekre kattintva.

 

Egy írást ajánlanánk Szakál László tollából, mely a Minőségi Borok Ételek magazinban jelent meg. Egy hiteles, méltán neves vendéglátós szavai köszönnek ránk a magazin oldalain, gondolatain és javaslatain érdemes eltöprengeni!

 

Két írást is ajánlanánk Károvits Tamás tollából, melyek a Minőségi Borok Ételek magazinban jelentek meg. Mindkettő figyelemre méltó, elgondolkodtató jegyzet.

 

2010. március 5-én került megrendezésre a Duna Palotában a Minőségi Borok Ételek magazin szervezésében egy igazán színvonalas rendezvény, Borok-Étkek Farsangi Mennyegzője címmel. Képes beszámoló a rendezvényről a képekre kattintva olvasható.

 

[2010.04.30. 09:08]

Elsősorban a vendéglátásban okozhat problémát az alkalmi munkavállalói (am) könyv eltűnése. A megkérdezett munkaügyi felügyelőségek szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy a szabálytalan foglalkoztatás aránya nő.

A kereskedelemben nem okoz problémát az am-könyv megszűnése. A szegmensben nem volt jellemző az alkalmi munka, a kereskedelem bizalmi alapon működik, még ha a szezonban szükség van is pluszmunkaerőre. A nagyok jellemzően munkaerő-kölcsönzéssel, a kisebbek határozott idejű munkaszerződéssel oldották meg a dolgot, így a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete nem is nagyon készül "fennakadásra", illetve ennek kezelésére - mondta lapunknak Sáling József, a szakszervezet elnöke. Véleménye szerint elsősorban a vendéglátásban okozhat problémát az am-könyv eltűnése.

Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet ügyvezető elnöke szerint az új jogszabály alaposan elbánt a vendéglátóiparral. Az idénymunka intézményrendszerét sem alkalmazhatják, ugyanis a jogszabály a kereskedelmi törvényre utalva jegyzi meg, hogy az idegenforgalomban használható az idénymunka, de a kereskedelmi törvény idegenforgalmi része egyáltalán nem tér ki magára a hagyományos vendéglátásra. Ötnapos alkalmi munka lehetséges, de ezzel nincs megoldva a teljes szezonban felmerülő élőmunka-igény problémája. A határozott idejű munkaszerződésekkel pedig az a baj, hogy képtelen igazodni a nyári turisztikai forgalomhoz. Ha van egy-két hét borongós idő, a vendéglátósnak egy forint bevétele sincs, a munkaszerződés szerint viszont fizetni kell. Várnai elmondta: jelezték a problémát a törvénytervezet alkotásakor, ám egyelőre azt senki sem vette figyelembe. A jövőben szeretnék elérni, hogy a jogszabály megszűnjön vagy külön térjen ki a vendéglátásra is.

Nő a szabálytalan foglalkoztatás aránya

Az utóbbi hetek ellenőrzései is jelzik, az (am) könyv megszüntetése nem segíti a foglalkoztatási gondok megoldását. A Napi által megkérdezett dunántúli munkaügyi felügyelőségek szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy a szabálytalan foglalkoztatás aránya nő. Ráadásul a szigorítás a munkakínálatra is negatív hatással van, a munkaügyi központok és a munkaerő-közvetítők a múlt évihez képest 10-15 százalékos keresletcsökkenésről számoltak be (egyes térségekben, például a Balatonnál, ez az arány 20 százaléknál is magasabb).

A Székesfehérváron és a Közép-Dunántúlon munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Rapido Kft. gazdasági vezetője, Kovács Mihály szerint az előző évhez képest is csaknem harmadával kevesebb alkalmi munkást keresnek partnereik, igaz, több olyan, például építőipari cég van, amely tavasztól őszig, határozott idejű szerződéssel, képzett dolgozókat venne fel. A munkaügyi szakemberek többsége egyetért abban, hogy különösen a kkv-k nem vagy csak nehezen tudnak eleget tenni az április elejétől érvényes előírásoknak, főként a megnövekedett adminisztrációnak. A dél-dunántúli kamarák szerint ha nem lesz jogszabályi változás, idén a régióban a felére csökkenhet az alkalmi munkavállalók száma, így viszont tízezer térségbeli embernek tavasztól őszig sem lesz keresete. 

Kamarás Géza, a Balatonfüreden és Tihanyban több vegyesboltot és büfét üzemeltető vállalkozó úgy véli: miután sok vendég immár nyáron is csak egy-egy hosszú hétvégére érkezik, az egész ágazatot megroppanthatja az április elejétől élő szabályozás. Ha nem változik a helyzet, az idén csak azokat az egységeket működteti, amelyeknél van állandó személyzet. A Dél-Zalában zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó, s tavaly még több mint 150 embernek alkalmi munkát biztosító Nagy Tamás szerint a növekvő munkanélküliség miatt az am-könyvet a lehető legrosszabbkor szüntették meg. Az új előírások azért is életszerűtlenek, mert egy az időjárásnak teljesen kitett ágazatban sokszor azt sem tudni, egy óra múlva milyen feladatokat lehet vagy kell elvégezni, ráadásul az itt alkalmazott emberek nagy része nem a megbízhatóságáról híres. Most a környékbeli gazdákkal egy olyan brigád felállításával próbálkoznak, amely alkalomszerűen bevethető; ehhez azonban közös cég létrehozására is szükség van. (forrás: Napi Gazdaság)

 

Gratulálok vendéglátós példaképemnek, barátomnak Aubel Ervinnek kitüntetése alkalmából.
Személyes találkozásainkon szerzett emlékeim is azt bizonyítják, hogy ez a kitüntetés megérdemelt kezekbe került. Eddigi életpályája, kollegákkal és a szakma képviselőivel való kapcsolata példaértékű.
További sikerekben gazdag éveket kívánok és mégegyszer gratulálok:
Gombás András

 

A Országos Diák-Gulyásfesztivált immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre Fegyverneken.
2010-ben május 15-én, május 3. szombatján lesz ez az esemény.
Kérünk mindenkit, aki ezt a hírt olvassa, hogy ezt ossza meg azokkal, akik szívesen vesznek részt olyan gasztronómiai eseményen, amely a szakmát tanulóknak magas szintű szakmai esemény.
A szakmai zsűri arra is biztosíték, hogy a legjobbaktól hallhatnak véleményt a munkájukról a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban tanuló diákok.
Azoknak a fiataloknak pedig, akik szórakozni szeretnének, a szabad idő tartalmas, igényes eltöltésére nyílik lehetőség.
Szerezzük vissza az embereknek a legnagyobb értéket, a baráti beszélgetések okozta örömet!

Az MVI-t iebben az évben is Gombás András Régiós alelnök, mint szüritag képviseli.

Bővebb információ, jelentkezési lap és képek az elmúlt évek versenyeiről a fegyvernek.hu oldalon található.

Jelentkezési határidő: 2010.04.20

A Pincér újság 2010 februári számában Radvánszki Attila régiós vezető munkásságáról szóló cikket olvashatunk. További sikeres munkát kívánunk neki!

 

Duna TV: Híradó (kb. 21. perctől)

ECHO TV: Híradó (kb. 12. perctől)

M1: Híradó

TV2: Tények

RTL Klub: Híradó

A Turizmus Online 2010.02.16-án kiadott számában két hírben kapott szót Háber Tamás az MVI elnöke. A linkekre kattinva elolvashatók az írások

Az üdülési csekket beváltó éttermek körének bővítéséért lobbizik az MVI
Több ezer étterem húzza le a rolót

2010.02.08-án volt látható egy interjú Gombás Andrással a Torkos Csütörtök kapcsán a Duna TV Váltó című műsorában. Ide kattintva megtekintheti a műsort a Duna TV weboldalán!

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete 2010. február 2-án megtartott képviseleti testületi ülésén megválasztotta a 2010-es vezetőségválasztást előkészítő jelölő bizottság tagjait (Thurzó Béláné, Radvánszky Attila és Borsi András személyében), akik elkezdik a Testület új vezetőinek megválasztásával kapcsolatos jelölési munkákat. A képviselőtestület döntése értelmében a márciusra tervezett választást - egy tartózkodás mellett - többségi döntés alapján elhalasztják 2010. szeptember hónapra. A döntést azzal indokolták, hogy az eredetileg tervezett márciusi időpontig már kevés az idő a jelölések szabályos lebonyolítására és a megválasztott új vezetőség érdemi munkájának megkezdésére, mert áprilistól - reményeik szerint - a vállalkozók többsége a szezon indításával és sikeres lebonyolításával lesz elfoglalva. Célszerűnek tartják emellett a vezetőség megválasztását a parlamenti választások utánra időzíteni, ezért az új időpontot szeptember végére tűzték ki. A Testület döntését az Elnökség elfogadta.

Ötödik alkalommal rendezték meg Monoron a Monor Környéki Strázsa Borrend Lovagi Lakoma és Borász Bálját. Az MVI részéről Kovács László elnökségi tag, és Gombás András régiós alelnök vettek részt. Az eseményről a borrend honlapján olvashat bővebben.

 

Képek az eseményről (klikk a képre!):

A 168 óra Online hasábjain Háber Tamás az MVI Elnöke nyilatkozott a 2010-re várható gazdasági helyzetképről a vendéglátósok szemszögéből. A cikk ide kattintva olvasható.

Eredményekben gazdag Boldog Új Évet kívánunk!

 

2009. dec. 28-án megjelent a 2009.évi CLI. számú, "A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről......" stb. szóló törvény, melynek 18. § (20-25) bekezdése értelmében a szervízdiíj és borravaló elszámolása a köv. évben is a jelenlegi, 2009-ben hatályos szabályok szerint történik, azaz nem lépnek hatályba az ezt módosító LXXVII. törvény vonatkozó pontjai.

2009.12.16-án Mogyoródon tartott rendezvényről megjelent írásokat a következő linkeken olvashatják:

Turizmu Online beszámoló
GKRTE honlap

 

Az MVI is képviseltette magát a Mártonnapi gasztrorandevún a Duna Palotában, Gombás András személyében. Az eseményről a Borok , Ételek magazin jelentetett meg cikket, amit a képekre kattintva olvashatnak.

 

Jakabffy Lászlótól egy rövid írás jelent meg a Vendég & Hotel magazinban, melyet a képre kattintva olvashat.

 

2009.05.11-én a Gombás Étteremben tartott rendezvényen mutatkozott be először a PARTNER Értékesítési és Beszerzési rendszer dr. Pintér Gábor ügyvéd, a rendszer megalkotójának jóvoltából. A rendszer alkotói tovább dolgoztak a koncepción, amiről egy rövid bemutatót olvashat itt. Ha megtetszett a rendszer, akkor letöltheti a belépési nyilatkozatot itt.

2009.12.16-án 9 órai kezdettel tartja éves közgyűlését és hagyományörző gasztronómiai versenyét Mogyoródon a Csikvölgyi Pipa Csárdában a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület. Az eseményen az MVI Régiós Szövetség is képviselteti magát: Vörös István Attila a GKRTE Alelnöke és MVI Régiós vezető, Nagy István MVI Régiós vezető és Gombás András MVI Régiós alelnök. A rendezvényen várhatóan dr. Róna Iván a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója is tart előadást.

A közgyűléssel párhuzamosan fog zajlani a hagyományőrző gasztronómiai verseny és a minőségi borok bemutatója. Az MVI Régiós Szövetség képviseletében Nagy István és Gombás András lesznek a zsüri tagjai.

Az érdekesnek és színvonalasnak igérkező programra mindenkit szeretettel várnak a szervezők. A programról részletesebben itt olvashat.

 

A legutóbbi Borok, ételek magazinban egy cikk jelent meg Jakabffy László Régiós vezetőről. A cikket a képekre kattintva olvashatja.

 

Az MVI is képviseltette magát a XI. Karcagi Birkafőző Fesztiválon. Az eseményről megjelent cikket a képekre kattintva olvashatja.

 

2009.06.25-én tartotta elnökségi ülését az MVI.
Napirendi pontokaz alábbiak voltak:
I. Az adójogszabályok változásának hatásai a vendéglátásra
   (Ea.: Thurzó Béláné / Háber Tamás)
II. Környezetvédelmi díj a vendéglátásban (Ea.: Háber Tamás)
III. MVI alapítványok helyzete (Ea.: Demjén István)
IV.: Egyebek - kötetlen beszélgetés szabadon.

Az ülés a budapesti Lizard Étteremben zajlott, Florovits György, az étterem vezetőjének meghívására. Az étteremről megjelent cikket ennek apropójaként adjuk közre, ajánljuk ezt a helyet mindenkinek!

 

Az MVI berkein belül is élénk visszhang kísérte a 2009-es Étterem és Borkalauz kiadványban megjelent értékeléseket. Élénk vita folyt arról, hogy a kiadvány mennyire pontos, megbízható iránytű az étterembe járók számára.
A Borok, ételek magazinban megjelent írással szeretnénk pótolni azt a "kis" hiányosságot, hogy a Gombás Étterem értékelésekor "lemaradt" szakácsokat névszerint:
Fucskár Zoltánt, Dóka Lászlót és Nagy Istvánt bemutatjuk.

 

2009. július 3. és 5. között kerül megrendezésre a XV. Dósai Napok rendezvény Jászdózsán. Július 4.-én szombaton az "I. Jászsági népi étel főzőverseny Bollók Feri emlékére" elnevezésű főzőversenyen az MVI képviseletében Gombás András MVI Régiós elnök fogja vezetni a zsürit.

Tiszteletbeli elnök: Csányi Sándor, Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesület Elnöke
A zsüri további tagjai:
Orbán Mária a poroszlói Öreg Pákász Étterem vezetője
Fucskár Zoltán a Gombás Étterem séfje
Florovics György a budapesti Lizard Étterem vezetője

Részletes programról a képre kattintva olvashat.

 

Háber Tamás MVI elnök levele Oszkó Péter Pénzügyminiszterhez az áfa emelés kapcsán:

 

 

Magyar Vendéglátók Ipartestülete
Alapítva 1991.
1138 Budapest, Párkány u. 46.
+36-1-239-9371, +36-1-349-6092
www.mvi.hu
elnok@mvi.hu, titkar@mvi.hu, info@mvi.hu

Oszkó Péter úr
Pénzügyminiszter

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

A kormány gazdasági válság kezelésének intézkedési tervével nem értünk egyet, megítélésünk szerint a fogyasztási piac csökkenése miatt még rosszabb helyzetbe juttatja a nemzetgazdaságunkat, ezen belül is leginkább a turizmus-vendéglátás ágazatot.

A nemzetközi gyakorlat, és minden józan közgazdasági számítás azt támassza alá, hogy a magas élőmunka igényű szakmák fennmaradása érdekében az alacsony ÁFA kulcs indokolt. Nem véletlen, hogy az Európai Unió minden tagállama napirenden tartja és alkalmazza ezt az elvet, hiszen az éttermi vendéglátás multiplikátor hatása alacsony ÁFA mellett magasabb költségvetési bevételt generál.

Az ÁFA emelése a teljes turisztikai ágazat - beleértve a vendéglátást is - nemzetközi versenyképességét rontja, különösen azokon a területeken, ahol az árakat már előre kiajánlották.

 

Az ÁFA mértéke:	2004-ig	2004-től	2006.09.01-től	2009.06.01-től (terv)
Ételforgalom:	12%	15%	20%	25%
Ital és egyéb:	25%	25%	20%	25%

 

A jelenlegi 20 %-os áfa a 2008 évi 686,7 milliárdos forgalom mellett 76,3 milliárd többlet befizetést eredményezett a vendéglátóhelyek eredményének a terhére, míg ez azonos forgalom mellett 2009-ben 25 %-os áfa mellett 91,5 milliárd forintot tesz ki, ami 15,2 milliárd forint többlet befizetést jelent, mert értékesítése a feldolgozás után már 25 %-os áfával terhelt. Erre az összegre jön még rá a tej és pékárú 18 %-os áfa kulcs hatása, ami 15-17 %-os alapanyag részaránnyal számolva további 1,5 milliárd forint befizetési növekedést jelent. Az áfa növekedése különösen nagy kárt okoz a gyermekélelmezésben, a munkahelyi vendéglátásban és a cukrászatban.

Így a vendéglátóhelyek a 2008 évi eredményükhöz képest azonos forgalom mellett 2009-ben csak az 5 % pontos áfa növekedés miatt 16,7 - 17,2 milliárd forint + veszteséget könyvelhetnek el! Ez kigazdálkodhatatlan, különösen csökkenő forgalom mellett!

Az ágazat fennmaradása és a multiplikátor hatásának a fenntartása érdekében indokolt, a vendéglátás ételforgalmának az áfáját 2010 január 1-től 25 %-ról 15 %-ra csökkenteni, vagy a Franciaországi példa alapján 2009. július 01-től 14.100 Ft / hó / fő foglalkoztatást erősítő, létszámhoz kötött kompenzációval segíteni.

Az étkezési utalvány adómentességének a megszüntetése megítélésünk szerint az utalványforgalmazó cégek csődjét jelentené, de súlyos hatással lesz a vendéglátásra is, és a munkavállalók napi egyszeri meleg étkezésének az elmaradása egészségkárosodást okozhat.

A 12 ezer forintos meleg étkezési utalvány vásárlóértéke 20 %-os áfánál 10 ezer forint, 25 %-os áfá-nál már csak 9.600 Ft. Az állam plusz adóztatás nélkül is többlet bevételhez jut! A munkáltatónak a költsége 2010-től 12 ezer forintról a tervezett módosítások hatására 15.840 Ft-ra fog emelkedni.

Hideg étkezési utalvány esetében a munkáltató költsége 6000 Ft / hóról jövőre 10.860 Ft-ra fog emelkedni. A hideg étkezési utalvány vásárlóértéke 1000 forint helyett 1200 forintot fog veszíteni. A tervezett 54 %-os SZJA és a 27 %-os járulék megfizetése akkora terhet fog jelenteni a vállalkozásoknak, hogy nem fognak élni az eddigi juttatásokkal.

Megvizsgáltuk annak a lehetőségét is, hogy ha a vállalkozások bérként fizetik ki az étkezési támogatást, megérné e? Egyértelműen nem, hiszen pl. a 6000 Ft-os hideg utalvány értéke a dolgozónak 4800 Ft helyett már csak 3669 Ft lenne, míg a munkáltató plusz terhe 7710 Ft /fő/hó!

Javasoljuk a meleg étkezési utalványok adómentességének a megtartása mellett, hogy csak a TEÁOR szerinti önállóan működő melegkonyhás éttermekben legyen beváltható, és tiltsák meg a meleg utalványok beváltásának a lehetőségét benzinkutak szendvicsbárjaiban, TESCO áruházak grill büféiben stb..

Az üdülési csekk működésének a motorja az adómentesség. Ennek megszüntetése mind az éttermek, mind a szállodák esetében drasztikus forgalom csökkenéssel járna. Megítélésünk szerint a jelenlegi 36 milliárd forintos forgalom akár az 1/10-re is csökkenhet, ez bevétel kiesést okoz a beváltóhelyeken és további nagy kárt okoz a költségvetésnek a multiplikátor hatás elmaradása kapcsán. Az üdülési csekk beváltói körét vissza kell szűkíteni az önállóan működő melegkonyhás éttermekre, valamint a szállásszolgáltatás területére, és törölni kell minden egyéb beváltási lehetőséget, különösen a legutóbb bővítéssel bekerült képzési lehetőséget. Az eddigi gyakorlat a turizmusban jelentős forgalmat indukált, hozzájárult az ágazat bevételeinek legalizálásához, a költségvetési és önkormányzati bevételek növeléséhez, a vállalkozások fejlesztési lehetőségeihez, sőt nem egy esetben a csődtől mentette meg az elfogadó helyként belépő vendéglőt. Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy -mentőövként- országosan egyre nagyobb az igény az éttermek, vendéglők részéről az elfogadó helyként történő regisztrációra, ami a vendéglátó szakma jövedelemtermelő képességének növekedésével járna és ez részben ellensúlyozni tudná az áfa emelésből eredő eredményromlást.

A törvény jelenlegi szövegtervezete beváltóhelyként az üdülést és művelődést jelöli meg, fontos ennek pontosítása az alábbiak szerint a vendéglátásra is: szálláshelyfizetés, önállóan működő éttermi vendéglátás igénybevétele, múzeumi és színházi belépőjegyek fizetése ...

A reprezentációs költség további megadóztatása, illetve azaz elképzelés, mely a jövőben nem ismeri el a reprezentációt a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, súlyos forgalom csökkenést jelent a vendéglátásnak, valamint a multiplikátor hatásának elmaradása további veszteséget jelent a nemzetgazdaságnak, különös tekintettel arra, hogy aki igénybe veszi, az áfát nem igényelheti vissza, viszont ahol forgalmat generál, ott áfa befizetési kötelezettség keletkezik!

Nem javasoljuk további adók kivetését, viszont javasoljuk az éves 1 %-os elszámolható keret felemelését 2 %-ra!

Mind a munkaadók, mind a munkavállalók, mind az ország érdeke, hogy a szervízdíj megmaradjon adóterhet nem viselő járandóság, hiszen ha bérként lehet csak kifizetni ezt az összeget sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak nem lesz előnyös, így a munkahelyi közösségek meg fogják szüntetni. Ebben az esetben az állam elesik az áfa és a nyugdíjjárulék befizetésétől, és a dolgozók még inkább a feketejövedelem megszerzését fogják támogatni. Amennyiben 90 ezer bruttó bér és 40 ezer Ft / hó szervízdíjjal számoljuk egy dolgozó jövedelmét, abban az esetben a jövedelmek és a költségek az alábbiak szerint alakulnak:

	2010 szervízdíjjal	2010 bérköltségként
Munkáltató terhe / hó / fő:	115.650,-	167.050,-
Dolgozó nettó bére / hó / fő:	104.140,-	94.933,-
Költségvetés bevétele / hó / fő:	19.677,-	40.377,-

Felmerül a kérdés, hogy a kormány a fekete jövedelmeket szeretné-e fenntartani, vagy legalizálni szeretné-e a vendéglátásban dolgozók jövedelmét? Tekintettel arra, hogy most kezd emelkedni az ágazat átlagbére - és ez nagy mértékben köszönhető a szervízdíjnak - javasoljuk megtartani a jelenlegi formában!

A jövedéki adó az áfa emelkedésével, a szállítási költségek növekedésével további, inflációt gerjesztő és működési költségeket növelő hatásával rontja a vállalkozások gazdálkodási eredményét.

Ugyanez mondható el a dohányzás teljes tiltásáról, melynek újabb napirendre tűzését a gazdasági világválság idején politikai és gazdasági felelőtlenségnek tartjuk akkor, amikor tudjuk, hogy a teljes tiltás minden országban - még ha átmenetileg is, de - komoly forgalomkiesést jelentett.

A válságmenedzselés alapja, a gazdaság működésének a fenntartása. A ma ismert vendéglátást érintő törvénymódosítási javaslatokból sajnos pont ez hiányzik!

A vendéglátó ágazat már eddig is alacsony nyereségtermelő képessége, eredménymutatója az elmúlt években már bizonyítottan tovább romlott. A tervezett intézkedések (áfán kívül pl.: a jövedelemadó emelése), a működési költségek további növekedése a vállalkozások jelentős részének pénzügyi stabilitását, működését és túlélését veszélyeztetik, rövidtávon végképp visszavetik, súlyos válságba sodorják.

Már régen eltűntek az ágazatból a tartalékok, az árakat nincs kinek emelni, sőt a lakosság további elszegényedése miatt az áremelés életveszélyes kísérlet. Amennyiben a vállalkozások nem emelik az áraikat, kénytelenek lesznek a feketegazdaságban dolgozni. Ma nem tudni, ki melyik irányt fogja választani, megítélésünk szerint az éttermek többsége az inflációt növelő áremelés mellett fog dönteni, míg a többi vállalkozás inkább a bevétel és jövedelem eltitkolás útját fogja választani.

A magyar lakosság vendéglőbe járási szokása nemzetközi szinten is rendkívül alacsony, a céges rendezvények jelentős visszaesése már tapasztalható, és ez a tendencia csak fokozódni fog, így a szakmát súlyos veszély fenyegeti, ami multiplikátor hatása miatt a többi kapcsolódó ágazatra is kihat.

A magas élőmunka-igényes vendéglátásban a munkáltatói járulék-terhek csökkenése fontos lépés, de sem ez sem, pedig a munkaerő megtartásra kiírt pályázatok már érdemi segítséget nem jelentenek, mert a forgalom visszaesést pótolni, illetve megállítani nem tudják.

Egyenes következmény a fejlesztések elmaradása, a realizálható bruttó működési eredmény, jelentős visszaesése, elbocsájtások, a vállalkozások megszűnése, felszámolások stb.

Az egyre fokozódó, szigorodó ellenőrzések miatt a vállalkozások fenyegetettsége nő, mégis prognosztizálható a fizetési fegyelem javulása helyett a szürkegazdaságba menekülés!

 

Tisztelt Miniszter Úr!

Sajnos a mai ismereteink alapján ki kell jelentenünk, hogy a turizmus - vendéglátás ágazat speciális adottságait kevesen ismerik a kormányban. Talán ennek tudható be, hogy a válságkezelő program ezt a területet ilyen fokozott mértékben sújtja. Érződik, hogy a vendéglátásnak már több mint 7 éve nincs a kormányban szakmai, ágazati vezetése. Szívesen állunk rendelkezésére, ha testületünk szakértőinek munkájára igényt tart.

 

Üdvözlettel:
Háber Tamás
Elnök
Budapest, 2009. május 27.

 

---

 

Melléklet: javaslat - indoklás

ÁFA
Javaslat: A vendéglátás ÁFA befizetési egyensúlyának, az ágazat fennmaradásának és a dolgozók megtartásának az érdekében 2009. július 1-től bevezetésre kerülő 20 % -ról 25 %-ra történő áfa növekedés következtében keletkező + 5 %-os eredményt terhelő áfa befizetési többlet (17 milliárd) kompenzálása érdekében kérjük a Franciaországban eddig jól működő példa alapján a foglalkoztatást segítő áfa kompenzáció bevezetését. Ennek mértékét a nagy élőmunka igényű melegkonyhás egységek esetébe 14.000 Ft / fő / hó tartjuk indokoltnak.
Indok: A 17 milliárd áfa többletet nem tudja kitermelni a szakma, ez csődbe illetve a feketegazdaságba juttatja az ágazatot a mellett, hogy nagymértékű létszám elbocsájtásra kényszeríti a vállalkozásokat. A kompenzáció hatására talán meg tudjuk tartani a szakma működőképességét és ennek következtében a magyar nemzetgazdaságra meglévő generáló és multiplikátor hatását. A foglalkoztatáshoz kötött ÁFA kompenzáció tovább segítené a vendéglátás kifehéredését, a dolgozói létszám megtartását, és a feketemunka kizárását. Természetesen mindez csak akkor igaz, ha megmarad a forgalmat generáló adómentes étkezési utalvány és az üdülési csekk.

REPREZENTÁCIÓ
Javaslat:
A jelenleg elszámolható keretet javasoljuk 1 %-ról 2 %-ra növelni.
Indok:
Nem indokolt a reprezentációs költségek további megadóztatása, az eddigi és hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fontos továbbra is elismerni, hogy ez a vállalkozások érdekében felmerülő működési költség, mely a kifehérítésen túl forgalmat, és ennek kapcsán többlet adóbefizetést generál.

SZERVÍZDÍJ
Javaslat:
2009. július elsejétől javasoljuk a szervízdíj elszámolásának az alábbi módosításait: Áfa befizetési kötelezettség: 20 % helyett 25 %, Nyugdíjjárulék befizetési kötelezettség 15 % helyett 9,5 %.
Indok:
A szervízdíj hozzájárul a létszám kifehérítésén túl a dolgozók megtartásához és a bérnövekedéshez is. Tudomásunk szerint az elmúlt 1 évben több vendéglátóüzlet és szálloda vezette be, mint az elmúlt 3 évben összesen, ezért is érdemes a kormánynak ebben a kérdésben türelmesebbnek lenni.

A Magyar Turizmus Zrt. február 10-én adta át a Rozmaring Díjakat azoknak az éttermeknek, amelyek mind a gasztronómiai kínálatukkal, mind pedig igényes környezetükkel kivívták a turisztikai szakemberek és a Virágos Magyarországért zsűrijének az elismerését.

A Díjat a Virágos Magyarországért Szervező Bizottsága és a Magyar Turizmus Zrt. közösen alapította 2006-ban. Az elismerést turisztikai régiónként minden évben egy étteremnek ítélik oda.

A Díjakat február 10-én Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója adta át.

A Tisza-tó Régió díjazottja az Öreg Pákász Étterem lett.

Ezúton gratulálunk az étterem vezetőjének Orbán Máriának!

 

A díj apropóján egy cikk is megjelent a Borok Ételek lapban:

 

Az esemény kapcsán a Borok Ételek lapban megjelent cikkek:

 

Képek az eseményről (klikk a képre!):

 

2009.05.11-én a Gombás Étteremben került megrendezésre a Partner cég, illetve Partner minősítési és eredetvédelmi rendszert bemutató előadásra, melyet dr. Pintér Gábor ügyvéd a rendszer megalkotója ismertetett. A nevezett rendszert azzal a céllal szeretné létrehozni alkotója, hogy a magyar termelők és magyar felhasználkók (vendéglátók) közvetlen szerződést köthessenek egymással az áruk beszerzésére vonatkozóan. Ezáltal minőségi és versenyképes árú termékek, alapanyagok kerülhetnének a felhasználókhoz.
Az előadást követően építő jellegű vita alakult ki a rendszer majdani működéséről, de a résztvevők abban megtudtak állapodni, hogy érdemes a kérdéssel tovább foglalkozni, mert az árubeszerzés gondjait orvosolhatja ez a megoldás.
A rendszert részletesebben itt ismerheti meg.

Az előadáson résztvettek:
Bándoli Attila Gundel Étterem,
Bede Gyula, Bajnok Étterem, Szolnok,
Bodó Ferenc tulajdosnos és Antal Zoltán séf, Kakas Étterem, Budapest,
Borsi András, Hintaló Vendéglő, Siófok,
Both Zsolt, Kehida Thermal vendéglátás vez.,
Gombás András, Gombás Étterem,
Herz György, Belcanto Étterem,
Károvits Tamás,
Kiss Péter, Tortuga Étterem,
Nádas Mihály, Nádas Étterem, Szolnok.
A sajtó részéről:
Kiss Dezső Péter, Borok Ételek Magazin,
Kolbe Gábor, Trade Magazin,
Murányi Péter, GSzT,
Somogyi Márta, Vendég és Hotel,
Szikora Katalin, Pincér újság.

---

A sajtóban megjelent cikkek az eseményről:

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, Magyar Éttermi Szövetség, Magyar Vendéglátók Ipartestülete és minden Kollega, valamint kedves Sajtó!

A mindennapi megoldandó feladataink egyik legnagyobb kihívása éttermeink megfelelő minőségű alapanyagokkal történő ellátása. Valamennyien érezzük, és tudatában vagyunk annak, hogy mennyire szükséges lenne egy olyan világosan és jól szabályozott beszerzési rendszernek a megszervezése, amely hosszú távon biztonságosan megoldaná a jó minőségű áruk beszerzését. Ezen kérdéskörbe tartozó kezdeményezés ismertetésére és a felmerülő kérdések megtárgyalására rendezünk

Annak reményében, hogy a téma az Ön érdeklődésére is számot tart, tisztelettel meghívom a konferenciára.
A konferencia témájáról kaphat egy kis ízelítőt az, aki a lentebb található újságcikket megtekinti (Borok, ételek 2009/3).

Kérek mindenkit, aki ezt a meghívót olvassa, továbbítsa ismeretségi körében, mert ez a rendezvény megérdemli a figyelmet!

Minden érdeklődőt szerettel várva, tisztelettel:
Gombás András MVI Régiós Alelnök és
Dr. Pintér Gábor a rendszer kitalálója.
2009.05.05.

 

A legutóbbi Borok, ételek magazinban Gottwald Sándorral készült életrajzi interjút olvashatunk, valamint a fiáról, Gottwald Szilárd mesterszakácsról készült írást is megtalálhatjuk.

 

Jöjjön főzni, szórakozni, nézelődni, kóstolgatni!
Országos Diák-Gulyásfesztivál Fegyverneken.
Május 3. szombatján, 2009-ben május 16-án.

 

A rendezvény jelszava:

"Őrizzük meg a magyaros ízeket!
Az ifjúság őrizze a hagyományos értékeket!"

A rendezvény célja:
A gasztronómiai kultúra fejlesztése, a fiatalok nevelése a hagyományok tiszteletére.
A hagyományok ápolásán túl, szerezzük vissza az embereknek a legnagyobb értéket, a baráti beszélgetések, találkozások okozta örömet. A rendezvény a fiatalokról, a fiataloknak szól, hogy ne felejtsék el a kultúrájukat, ismerjék meg egymást.
A Diák-Gulyásfesztivál örömet okoz a szórakozni vágyóknak, hiszen a hastánctól a katonai bemutatóig, a daltól a rockiig, zászlólengetésig sokféle program várja azokat, akik befejezeték a hagymapucolást és várják, hogy megfőjön az étel és azokat is, akik nézelődni, kóstolgatni, szakácstrükköket ellesni jönnek a Diák-Gulyásfesztiválra.
A 3-5 fős csapatok négy kategóriában mérik össze tudásukat a szabadtűzön való főzésben, a gulyáskészítésben.
A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban tanuló középiskolások kategóriájában a legnagyobb az elvárás, hiszen a jövő szakácsai, vendéglátósai, vendégfogadói mérik össze itt a tudásukat. Külön versenyeznek a más középiskolai osztályok tanulói valamint külön-külön a felsőoktatás hallgatói és az általános iskolák tanulói is.

A szakma legnagyobbjai zsűriznek a tanulóknál. Volt már zsűrielnök a televízióból ismert Kovács Lázár, az ő tanítómestere Jakabffy László, valamint a nagykőrösi Czifra Csárda vezetője Nagy István, Aranykoszorús Schnitta Sámuel-díjas mester.
2009-ben Pető István, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség elnöke, aki másodikként érdemelte ki a Szakácsegyesületek Világszövetségének érmét, kétszeres mesterszakács, vendéglős-fogadós mester, Orbán Mária a poroszlói Öreg Pákász Étterem vezetője, Florovics György a budapesti Lizard Étterem vezetője, Mészáros István az abonyi Mészáros Vendéglő tulajdonosa, Fucskár Zoltán a Gombás Étterem séfje, valamint Gombás András a Gombás Étterem tulajdonosa alkotják a zsürit.
Ezeket a nagyszerű szakembereket úgy tudtuk megnyerni, hogy Gombás András, a fegyvernekről elszármazott vendéglős, a budapesti Gombás Étterem tulajdonosa, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének Alelnöke kérte fel őket. Így a legjobbak tudnak iránymutatást adni is aról, hogyan kell változtatni azon, amit nem tartanak megfelelőnek.

A fesztivál országos rendezvény, hiszen Esztergomtól Hódmezővásárhelyig sokfelől érkeznek a csapatok, 50-60 bográcsban rotyog egyszerre az étel. Az elmúlt 3 évben Vajdaságból is érkezett 2-2 csapat.

A rendezvényről bővebb felvilágosítást a www.fegyvernek.hu oldalon találhatnak.
A rendezvényekről régebbi képeket a http://kep.tar.hu/diak-gulyasfesztival oldalon érhetnek el.

 

Jelentkezési lap letöltése

A következőkben fordított időrendi sorrendben, 2008.11.27-től kezdődően közöljük a főbb eseményeket az MVI részéről, a standtörvénnyel kapcsolatosan:

---

2009.03.02: Sajtóközlemény az új standtörvény kapcsán.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a standtörvény visszavonását kezdeményező parlamenti módosító indítványt -az eddigi érdekegyeztető munkában résztvevő szakmai szövetségek megkérdezése nélkül- a  napi standolás teljes eltörlése helyett havi standolásra módosították. Tették mindezt a parlamenti (???) tárgyalás napján - öt párti megegyezéssel- egyoldalúan, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleménye alapján.  Ezzel a vendéglátást képviselő szakmai szervezetek egységesen kialakított állásfoglalását - eddig példátlan módon -  felrúgó szervezet hozzájárult egy szakmailag elfogadhatatlan, értelmetlen, többletadminisztrációt, és a vállalkozások büntethetőségét fenntartó rendelet megtartásához. 

A szakmai szervezetek több hete tartó munkája veszett kárba, hiszen nem csupán a törvény teljes eltörlését szerettük volna elérni, hanem a most érvényben lévő jövedéki törvény életidegen fejezeteit is szerettük volna módosítani.

Megítélésünk szerint ismét engedélyezni kellett volna a  koktélok, kevertitalok, fröccsök készítésének  lehetőségét a nem adóraktárként működő éttermekben.

 Fontos lenne az azonnali számlabemutatási kötelezettséget módosítani a korábbi gyakorlat szerinti 3 napon belüli bemutatás lehetőségére, hogy ne adjon jövedéki szabálysértésre okot pusztán az a tény, ha a vállalkozás rendelkezik az áru eredetét igazoló számlával, de nem tudja azt rögtön bemutatni.

 Fontos lenne módosítani illetve pontosítani a törvényt, hogy ne csak a pultban, hanem a raktárban is lehessen rendezvényről visszakerült bontott ital.

Felül kellene vizsgálni a kereskedelmi tételek mennyiségét is, hiszen ma már sok gyűjtő van az országban kiknek nagyobb például a bortrezor készlete, mint az engedélyezett keret. Természetesen az is elfogadható lenne, ha a törvény a családi vagy bortrezor készletet e rendelkezés alóli kivételnek tekintené.

Szükséges lenne a környező országok vendéglátásában elfogadott és népszerű, un.   "ház pálinkájának"  engedélyezése is a vendéglátás tevékenységen belül.

 Észrevételeinket ismerik a parlamenti pártok és a pénzügyminisztérium is, de kérésünket figyelmen kívül hagyták.

 Ezúton mondunk köszönetet minden vállalkozásnak, kik készletük radikális csökkentésével segítettek felhívni a szeszipari vállalkozások és politikusok figyelmét a hibás, szakmailag elfogadhatatlan és a világ szakmai gyakorlatától idegen  standtörvényre, mely azt is bebizonyította számunkra, hogy szűkebb regionális rövidital kínálattal is lehet hatékonyan dolgozni.  

Magyar Vendéglátók Ipartestülete

         Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség

           Magyar Cukrász Iparosok Országos Szövetsége

---

2009.03.01: Megszűnt a napi standolás.

Standtörvény "újratöltve": 2009.03.01-től megszűnt a napi standolási kényszer, helyette havonta kell standolni. A vendéglátósok továbbra is elfogadhatatlannak tartják a törvényt.

---

2009.01.14: Sajtóvisszhang a Gundel Étteremben tartott demonstrációról.

A Gundel Étteremben tartott demonstrációról megjelent cikkek itt olvashatók.

 

---

2008.12.15: Meghívó...

Az MVI több fórumon is felemelte szavát a standtörvénnyel kapcsolatosan, de sajnos nem talált megértő fülekre, ezért

2009.01.14 10 órai kezdettel a Gundel Étteremben a szakmai szervezetek összefogásával demonstrációt tartunk a standtörvény ellen. Kérjük az ügy fontossága miatt a megjelenést!

---

2008.12.09.: Sajtótájékoztató a Rosenstein étteremben

A vendéglátósokat is etetik, avagy: miként szorul egy tradicionális ágazat a szürkegadaságba? címmel sajtótájékoztatót tartottunk, melynek főbb témái voltak:
  - Év végén is lecsap a hatóság: vendéglátós rémtörténetek a hatósági razziák sorából.
- Törvényalkotás szakmai ismeretek nélkül, vergődünk az adminisztráció börtönében. 
    Kinek az érdeke a túlszabályozottság és a fokozódó büntethetőség?
-  Ismét ránk akarják erőltetni a kötelező napi standolást - demonstrációra készül a szakma!

..és más aktualitások...

Az eseményen több média is jelen volt.

---

2008.12.05: Levél Dr. Ujhelyi Istvánnak

 

Dr. Ujhelyi István

Elnök

Országos Idegenforgalmi Bizottság

 

Tisztelt Elnök úr!

 

A december 4-i minisztériumi egyeztetés során a szakma jelenlévő képviselői végigtárgyalták a pénzügyi tárca javaslatait. A megbeszélés során is kiderült, hogy a jelenlévők nem ismerik a vendéglátás gyakorlati működését, és egy általános kereskedelmi standolási technikát szeretnének ráerőltetni a szakmánkra, mely a speciális működési feltételeinkből adódóan nem teljesíthető. Sajnos sok rossz, szakmailag átgondolatlan törvény és ellenőrzési gyakorlat miatt a vállalkozók egyre inkább a szakmai tudást nélkülöző előírások és ellenőrzések áldozataivá válnak. 

 

Az európai uniói és a világ vendéglátásának szakmai és higiéniai gyakorlatától nagy mértékben eltérő, a szakmai munkát ellehetetlenítő jogszabályi környezetben a vállalkozások már nem tudják, hogy az ellenőri elvárások szerint mikor mi a jó szakmai gyakorlat.

 

A standtörvény a vállalkozások szabadságjogát sérti. A világon sehol sem található ilyen mértékű beavatkozás a vállalkozások működésébe, mert nem gyakorlat a büntethetőségre épített jogszabályalkotás. Hazánkban az európai unió joggyakorlatával ellentétesen nem a segítő, teljesíthető joggyakorlatot alakítottak ki, hanem a szakmai hozzáértés hiányában a büntethetőséget segítő szabályozást.

 

Ma a kisvállalkozások az egyre inkább csökkenő létszám mellett egyre nagyobb adminisztrációs terhet kapnak, ugyanazokkal az elvárásokkal, melyekkel a nagyvállalatok működnek. A standtörvény végrehajtásának lehetőségét végigtárgyaltuk mind a kisvállalkozások, mind a nagy szállodaláncok napi gyakorlatára lebontva, és ismételten arra közös véleményre jutottunk, hogy ezt a törvényt sem kicsiben, sem nagyban nem lehet végrehajtani.

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Mint országgyűlési képviselő kérem a magyar vendéglátást képviselő szakmai szervezetek nevében, hogy még érvénybelépése előtt terjesszen be módosító indítványt a jövedéki adó 110. §-ának (10) bekezdésének törlésére.

 

Indítványának az elkészítéséhez mellékelten megküldöm a szakmai szervezetek által elkészített szakmai anyagokat, és felajánlom minden segítségünket, hogy korrekt, minden részében vitathatatlan anyagot tudjon beterjeszteni a parlament elé.   

    

Munkáját a szakma nevében előre is megköszönve maradok üdvözlettel,

 

Háber Tamás                                              

Elnök             

 

Budapest, 2008. december 5.

---

2008.11.27: Levél Dr. Veres Jánosnak

 

Dr. Veres János

Miniszter úr

  

Pénzügyminisztérium

1051 Budapest, József Nádor tér 2-4

   

Tisztelt Miniszter úr!

  

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, mint a legnagyobb vendéglátásban érdekelt mikró és kisvállalkozások érdekvédelmi szervezete nem lett bevonva a jövedéki törvény módosításába és így nem tudtunk kellő segítséget adni annak hatékony és körültekintő előkészítésében.

 

Meggyőződésünk, hogy a "standtörvény" nem jelent többlet adóbevételt az államnak, viszont növeli az ágazat egyébként is indokolatlanul magas, hibás, európai törvényekkel ellentétes rendeletekből adódó büntethetőségét és az amúgy is túlzott adminisztrációs terheket.

 

A "standtörvényt" az ágazat érveinek a figyelembevétele alapján egyszer már visszavonta a parlament, belátva hogy rossz döntést hozott. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Szeszipari Szövetség lobbija ebben a kérdésben is hibás érvekre épült, melyekkel a valós szakmai problémáikról elterelték a hatóságok figyelmét és ezzel félrevezetve más ágazat terheit növelve támogatják az illegális jövedéki termékek gyártását és forgalomba kerülését.      

 

A szakmánk sajátosságait figyelembe véve kötelességem tájékoztatni önöket, hogy egy ilyen rendelethez nem lehet jó végrehajtási utasítást készíteni, hiszen nem végrehajtható.

 

A gazdasági nehézségek miatt csökkenő dolgozói létszám miatt mára egyre kevesebb olyan vendéglátó üzlet van ahol napi belső (jogkövetkezmény nélküli) standot készítenek. Gyakoribb a heti, de leginkább a havi standolás van elterjedve. Ennek egyik oka az, hogy nincs létszám sem a standoláshoz, sem az adatok adminisztratív feldolgozáshoz. A műszak végén 8-10-12 óra munka után hajnalban fáradtan nem várható el senkitől, hogy pontos, jogkövetkezményekkel járó standot készítsen, mely egy átlag üzletben 1,5 - 2 óra többletmunkát jelent. A standolást nem a tulajdonos, nem a vezető, hanem beosztott dolgozók végzik, melyek esetleges hibájából eredő jogkövetkezmény viszont a vállalkozást terheli.

 

-  2  -

  

 A standolás ugyanakkor cseppveszteséggel és minőségromlással jár, melynek következtében mind az üzlet, mind a fogyasztó meg van károsítva, és így egy minőség ellenőrzés során az üzlet a törvényelőírásai szerint végzett munka következtében válik büntethetővé. A standolást nem tudja segíteni a számítógépes pénztárgép sem, hiszen a lédig tételek esetében kizárt, hogy ne legyen eltérés. Nem megoldott a pontos standolás a ballonos, hordós és bag in boxos termékeknél, ahol csak megközelíthető értéket lehet felvenni, mert ha a terméket kiöntjük mérésre, akkor nem lehet visszaönteni. A standolási kényszer a termékkínálat szűkítéséhez vezet, mely következtében, sok magyar szeszes ital kiszorulhat a vendéglátás kínálatából.    

 

A Magyar Kormány folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt a kisvállalkozások adminisztrációjának a csökkentéséről, miközben azt tapasztaljuk, hogy évről évre nőnek a terhek, a jogszabályok elvesztették a szakmaiságukat, és az Európai Unió tagországait nézve példátlan túlszabályozás, ma már teljesíthetetlen adminisztratív terheket jelentenek a vállalkozásoknak.

 

 Tisztelt Miniszter Úr!

 

Meggyőződésünk, hogy az új zárjegy megoldja a termékek útjának a követhetőségét, valamint az illegális termékek forgalomba kerülését.

 A jelenlegi törvény ugyanakkor kárt okoz a magyar államnak, nem oldja meg az illegális termékek forgalomba kerülését, viszont teljesíthetetlen feladat elé állítva, nagymértékben növeli a magyar vendéglátás büntethetőségét.

Kérjük Önt és a Magyar Kormány tagjait, hogy szakértők bevonásával tárgyalják újra a jövedéki törvény 110. §-ának új (10) bekezdését, hogy az valóban a feketegazdaság kifehérítését és nem a tisztességes vállalkozók jogtalan meghurcolását szolgálja.        

  

Budapest, 2008. november 27.

   

Tisztelettel,

Háber Tamás                                               

Elnök             

 

A levéllel kapcsolatban megjelent újságcikk: